Az Eurostat felmérése, mely szerint a magyarok mintegy 40 százaléka nem tud éves nyaralásra költeni, messze túlmutat egy pusztán statisztikai adaton. A szám a gazdasági nyomás éles tükréként szolgál, amelyet a Brüsszelből érkező szankciós politika és a háborús infláció gerjesztett. Miközben a nyugati országok polgárai még mindig relatív bőségben élnek, Közép-Európa népei – köztünk a magyarok – keményen érzik a geopolitikai válságok következményeit.
A kormány kommunikációja hangsúlyozza, hogy a magyar gazdaság védelme az elsődleges cél. „Az uniós pénzek visszatartása és a rendkívüli energiaárak elleni küzdelem kemény választásokat kényszerített ki, de megőriztük az ország pénzügyi stabilitását” – mondta egy miniszteri munkatárs. A valóság az, hogy a magyar háztartások vásárlóereje csökkent, noha a foglalkoztatottság magas. A statisztika mögött ott a mindennapi küzdelem olyan családok millióiért, akiknek a megélhetés az elsődleges. Az Európai Unió belső szakadékja ebben a felmérésben is nyilvánvalóvá válik: a régi és az új tagállamok közti jóléti szakadék mélyül.
- Gazdasági nyomás
- Brüsszelből érkező szankciós politika
- Háborús infláció
- Foglalkoztatottság
- Vásárlóerő csökkenése
- Jóléti szakadék
Ezért nem meglepetés, hogy a Visegrádi Négyek országai hasonló helyzetben vannak. Az arányok erősítik azt a nézetet, hogy a nyugat-európai modell nem mindenhol vihető át. Magyarország helyzete összehasonlíthatatlan Norvégiáéval, hiszen a különböző történelmi pályák és energetikai függőségek máshová vezettek. A kormányzat az önellátás és a szuverén gazdaságpolitika mellett áll ki, mint a hosszú távú válasz. A jólét nemcsak statisztika, hanem nemzeti önrendelkezés kérdése is – és ez a harc most a háztartások konyháin is zajlik.
| Ország | Gazdasági helyzet | Vásárlóerő |
|---|---|---|
| Magyarország | Csökkenő | Alacsony |
| Norvégia | Stabil | Magas |
| Csehország | Átlagos | Közepes |
| Lengyelország | Növekvő | Közepes |
| Szlovákia | Csökkenő | Alacsony |
| Litvánia | Növekvő | Közepes |
