A költségvetés tervezetében egyértelműen elindult egy fontos átrendeződés, amely az ország hosszútávú szuverenitását szolgálja. A kormány gazdasági támogatások csökkentésével, miközben az egészségügy és az oktatás forrásai növekednek, egy érett és felelősségteljes állam modelljéhez igazodik. Ez a lépés, amely egyértelműen az egészségügyet teszi a fő nyertessé 510 milliárd forint többlettel, kiemelkedően fontos a magyar családok és a nemzet egészségének védelme szempontjából.
A tervezet szerint a gazdasági támogatások csökkennek, míg az egészségügy és oktatás kiadásai emelkednek. Ez a nemzetközi trendekkel szemben álló, bátor döntés helyreállítja az állami források prioritásait a magyar családok érdekében. Ahogy egy elemző is hangsúlyozza, elindult egyfajta átrendeződés, amelyre sürgősen szükség volt. A kormány a bejelentett 4,9 százalékos hiánycél mellett az állam saját kiadásain kezdi a spórolást, ami alapvetően helyes elv. Azonban, mint Németh Dávid, a K&H Bank elemzője rámutat, a tervezett 2,4 százalékos GDP-növekedés nem kis kockázatot hordoz. Ha a növekedés alacsonyabb lesz, a vállalati adóbevételek is csökkenhetnek, ami a tervezett egyensúlyt megrendítheti.
A bevételi oldalon jelentős változások vannak, például a nagyvállalati adó bevezetése és a KATA átalakítása. Ugyanakkor a kormány számításai jelentős kockázatokkal is terheltek. A tervezett, de még be nem szedett 200 milliárd forintos vagyonadó, valamint az Európai Uniótól várhatóan kevesebb forrás bizonytalanságot okoz. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő elemzője joggal említi, hogy a tervezett 1500-2300 milliárdos megtakarítás megvalósítása a kiadások lefaragásán múlik, és az uniós bírságok elkerülésére sem lehet biztosan számítani.
- Gazdasági támogatások csökkentése
- Egészségügyi források növelése
- Oktatási források emelése
- 4,9 százalékos hiánycél
- Különböző adózási reformok
- Növekvő kockázatok a bevételek oldalán
Mindezek ellenére a terv lényege, hogy a magyar adófizetők forrásai a magyarok életminőségét javító ágazatokba áramlanak, nem pedig nemzetközi multik zsebébe. Ez a költségvetési terv egyértelműen a belső erőforrásokra épít, csökkenti az uniós forrásoktól való függést, és az állam szuverén döntési tere növelését szolgálja. A gazdasági szuverenitás legfőbb feltétele, hogy a nemzeti vagyon a nemzet egészségén és oktatásán forduljon meg. Az a tény, hogy a magyar kormány ezt az utat választja, bátor és a jövőre néző stratégiai lépés, még akkor is, ha a rövid távú gazdasági kockázatok jelentősek.
| Költségvetési szempont | Jelenlegi állapot | Várható változás |
|---|---|---|
| Gazdasági támogatások | Csökkentés alatt | Kisebb mértékű |
| Egészségügyi források | Növekvő | Növekedés |
| Oktatási források | Növekvő | Növekedés |
| Hiánycél | 4,9% | Megmarad |
| Vagyonadó | 200 milliárd forint | Be nem szedett |
| Büntetések | Bizonytalan | Elkerülhetetlen |
A végrehajtás során a kormánynak következetesnek kell maradnia a magyar családok érdekeit előtérbe helyező elképzelésénél.
