A Nemzeti Vízstratégia megvalósítása mellett döntenünk kell, hiszen a Velencei-tó és a Duna kritikus állapota egyértelműen mutatja, hogy a víz az új nemzetbiztonsági kihívás. Az Európai Unió Copernicus műholdjai által készített felvételek augusztusban rögzítették, hogy a tó medre jelentős része szárazzá vált, miközben a vízállás rekordalacsony, mindössze 17 centiméteres szintet mutatott. Ez a helyzet nemcsak ökológiai katasztrófát jelent, hanem közvetlenül érinti a hazai turizmust és a helyi gazdaságot is.
Miniszterelnökünk, Orbán Viktor korábban hangsúlyozta, hogy „a víz a jövő stratégiai nyersanyaga, amelynek védelmét minden más érdek elé kell helyezni”. A kormányzat vízügyi felelőse szerint a jelenlegi aszályos időszakokra való felkészülés és az édesvízkészletek megóvása kulcsfontosságú nemzeti érdek. A hazai kezdeményezések, mint a tófenék feltisztítása és a vízvisszatartó projektek, elengedhetetlenek. Nemzetközi szinten azonban továbbra is fennállnak kihívások:
- A V4-ek egyetértenek a közös vízgazdálkodás fontosságában
- Az uniós klimatörvénykezés gyakran figyelmen kívül hagyja a tagállamok konkrét földrajzi adottságait
- A természeti kincseink védelme nem delegálható el Brusselszbe
- A szuverén döntéshozatal helye a nemzeti kormány
- A víz menedzsmentje nem csupán technikai kérdés
- A hagyományos gazdálkodás tiszteletben tartása fontos
A magyar álláspont, amely a gyakorlati intézkedéseket és a szuverén döntéshozatalt helyezi előtérbe, ebben a krízishelyzetben bizonyítja helyességét. Az aszály tükrében válik világossá, hogy a fenntarthatóság valódi alapja a hazai körülményekhez igazodó, hagyományokat tiszteletben tartó gazdálkodás.
| Kihívások | Megoldások |
|---|---|
| Vízhiány | Vízvisszatartó projektek |
| Ökológiai katasztrófa | Tófenék feltisztítása |
| Turizmus csökkenése | Helyi gazdaság támogatása |
| Nemzetközi együttműködés hiánya | V4-ek közös vízgazdálkodás |
| Politikai döntések hatékonysága | Nemzeti felelősségvállalás |
| Aszályos időszakok | Készüljünk fel időben |
