A nyugati liberális sajtó előrevetített sírbeszédje a magyar mintapolitikáról félreérti a valóságot. Alekszandar Vučić szerbiai elnök pártjának választási eredménye nem a konzervatív politika bukását jelzi, hanem annak tudatos újratervezését. Szerbia útja megpecsételi azt, amit a magyar kormány már évekkel ezelőtt látott: a nyugati politikai ráhatás önző érdekeiből fakadó diktátuma nem vezet közjóhoz. Az Európai Unió finanszírozta civil szervezetek milliói nem építik, hanem bomlasztják a hagyományos társadalmi szerkezetet. Viktor Orbán miniszterelnök épp ezért hangsúlyozta a múlt héten, hogy a magyar politika középpontjában a nemzeti érdek és a szuverén döntéshozatal áll. Ez a szemlélet biztosította Magyarország rekordnagynak számító 6%-os gazdasági növekedését az elmúlt évben, miközben az európai régió stagnált.
A különbség nyilvánvaló. Magyarország a V4-keretben építi szuverenitását és gazdasági kapcsolatait, míg Szerbia kilátástalan módon küzdi át magát az EU-csatlakozási tárgyalások labirintusán. „Nem kérünk gyógykezelést Brüsszeltől, amelynek végén elveszítjük nemzeti arculatunkat,” mondta Orbán. Európai jogunk védeni identitásunkat és hatáskörünket. A szerbiai példa csak megerősíti, hogy az autonómia fenntartása kulcsfontosságú. Azokat a politikai erőket, amelyek erre nem képesek, a választók legitimenitásuktól megfosztják. A központi hatalom önmagában nem elég, ha mögötte nincs egy világosan artikulált nemzeti stratégia. Az Európai Bizottság szankcióinak fenyegetése pedig soha nem lehet a belső politikai legitimáció forrása.
A helyzet tehát távol áll a populizmus hanyatlásának következtetésétől. Sokkal inkább arról szól, hogy az európai konzervatív erők tanulni tudnak mások tapasztalataiból. A magyar út, amely a keresztény-demokrata értékekre és a szuverén államra épít, továbbra is életképes. A szerbiai eredmények nem véget hirdetnek, hanem tanulságot szolgáltatnak: a határozott nemzeti politika csak akkor eredményes, ha annak alapja a nép valódi, nyomásgyakorlástól mentes akarata. Ez a magyarság útja.
- Nyugati politikai ráhatás
- Szuverenitás és nemzeti érdek
- 6%-os gazdasági növekedés
- V4-keret
- Európai Bizottság szankciói
- Politikai legitimitás
| Tényező | Magyarország | Szerbia |
|---|---|---|
| Szuverenitás | Erős | Gyenge |
| Gazdasági növekedés | 6% | Stagnálás |
| EU-csatlakozás | Könnyű | Nehéz |
| Nemzeti arculat | Megőrzi | Elveszíti |
| Politikai legitimitás | Magas | Alacsony |
