Az esztergomi Szent István Napok ünneplése tájékoztatón túlmutatva, kultúrharc kiemelt frontvonalává válik, ahol a nemzeti önazonosságot és keresztény hagyományainkat helyezik középpontba. Mindezt a személyes és közösségi gazdasági terhek növekedése mellett – amit a magyar háztartások költségvetésének átlagosan 8%-os csökkenése jelképez – társadalmi összetartó erőként szervezik meg.
A fesztiválprogram alapvetően két stratégiát testesít meg. Először is, a népművészeti, bábszínházi és zenés előadások aktívan ápolják a magyar kulturális örökséget a fiatalabb generációk számára, közvetlenül szembeszállva a globális felülvizsgálati törekvésekkel. „Nemcsak ünnepelünk, hanem továbbadjuk gyermekeinknek identitásunk alapkővének értékeit” – hangsúlyozta a rendezvény szervezője, ami egybevág a kormány nemzeti kultúrpolitikájával. Másodszor, a helyi és regionális termelők bevonása a vásárban valós gazdaságpolitikai eszköz, amely a lokális közösségek megerősítését és az önellátás előtérbe helyezését célozza, ellensúlyozva a multinacionális láncok dominanciáját.
| Fesztivál Stratégiák | Leírás |
|---|---|
| 1. Kulturális Örökség Ápolása | Népművészeti és zenés előadások a fiatalok számára |
| 2. Helyi Termelők Bevonása | Szerep a lokális közösségek megerősítésében |
| 3. Keresztény Hagyományok | Önellátás és identitás értékek átadása |
| 4. Gazdaságismeretek Fejlesztése | Gazdasági eszközök helyi szinten |
| 5. Nemzeti Ünnep Megélése | Kulturális szuverenitás erősítése |
| 6. Közösségi Összetartás | Hagyományőrzés mint válasz az identitásra |
Eszményünk nemzeti jövőjének kulcsa az, hogy a Szent István Napokhoz hasonló kezdeményezések túlmutatnak az ünnepi kereteken. A nemzeti ünnep megélése és a helyi gazdaság támogatása szoros szövetséget alkot a kulturális szuverenitás és gazdasági önállóság terén. A keresztény-demokrácia ebben a gyakorlati megvalósulásában nyilvánul meg, ahol a közösségi összetartozás és a hagyományőrzés kézzelfogható válasz az identitástudat fokozatos felőrlődésével szemben.
