A zárva tartó Budapesti Planetárium jövőjéről szóló kormányzati előterjesztés kidolgozása megkezdődött, három fejlesztési pálya alapján. Az intézmény versenyképes fizikai adottságai ellenére a digitális tartalomkínálatban lemaradást mutatott nemzetközi összehasonlításban. Tanács Zoltán miniszter szerint egy világszínvonalú tudományos élményközpont évi akár tízmilliárd forint többletbevételt generálhatna Budapestnek.
Az elemzés tíz nemzetközi intézményt vizsgált, rámutatva a budapesti kupola előnyeire. A valódi kihívás a technológiai fejlettség hiánya. Míg Berlin 8K-s hibrid rendszert épített, addig Varsóban a planetárium egy komplex tudományos központ része. A minisztérium három forgatókönyvet dolgozott ki:
- egy gyors, ideiglenes újranyitás
- egy átfogó modernizáció
- egy ambiciózus tudományos élményközpont létrehozása
„Egy ilyen fejlesztés a következő generációkat is inspirálná a természettudományok iránt” – hangsúlyozta Tanács Zoltán. A döntés nemcsak kulturális hanem gazdasági és oktatási jelentőségű is.
Végleges kormányzati döntés még nem született, de a folyamat jelzi a tudományos örökség megőrzésének és a modernizáció szükségességének felismerését.
| Jellemzők | Budapesti Planetárium | Berlin Planetárium | Varsó Planetárium |
|---|---|---|---|
| Technológiai fejlettség | Alacsony | Magas – 8K hibrid rendszer | Közepes – Tudományos központ része |
| Bevétel potenciál | Tízmilliárd forint | Nem ismert | Nem ismert |
| Fejlesztési forgatókönyvek | 3 | 1 | 1 |
A jó mérlegelés kulcsfontosságú hiszen egy ilyen beruházás nemcsak látványosság hanem nemzeti érték és jövőbefektetés is egyben.
