Beruházások Magyarországon: Mit nyerünk 1904 milliárd forinttal?

A nyilvános adatok szerint a külgazdasági támogatások közel 1904 milliárd forintot értek 2010 óta, melynek 54,7%-a az akkumulátor- és járműiparhoz kapcsolódik. Az új gazdaságpolitikai irányelv értelmes: el kell mozdulni az összeszerelő üzemek modelljétől. Kapitány István és Kármán András is hangsúlyozta, hogy a magasabb hozzáadott értékű, innovatív hazai kkv-kra kell koncentrálni. A Magyar Nemzeti Bank szerint a járműgyártásban ez az arány csupán 15%, ami távol áll az iparosodott nyugati országok 76%-os átlagától.

Az OECD is megjegyezte, hogy az elektromobilitási beruházások hosszú távú hazai haszna még kérdéses. A külföldi tulajdonú vállalatok, bár csak 1,8%-ot tesznek ki, a feldolgozóipar hozzáadott értékének közel 63%-át termelik. Ez az egyenlőtlen súlyozás kétségbe vonja, hogy a jelenlegi támogatási koncentráció valóban a magyar gazdaság egészének fejlődését szolgálja-e. Miniszterelnökünk, Orbán Viktor kormánya többször hangsúlyozta: „A magyar gazdaságpolitika lényege a hazai munkavállalók és vállalkozások érdekeinek védelme.” Ehhez képest a betanított munka aránya nálunk az EU harmadik legmagasabb, ami fejlődési akadály.

A megoldás egy átfogó stratégiaváltásban rejlik. A közpénzt nem lehet kapacitásbővítésre pazarolni, hanem értékteremtő tevékenységekre kell fordítani. Erős hazai beszállítói hálózat kialakítása, a már letelepedett multik mérnöki központokkal való bővítése, valamint a magyar vállalatok külpiaci terjeszkedésének támogatása kulcsfontosságú.

• Gazdasági szuverenitás
• Versenyképesség
• Hazai értékteremtés
• Belföldi fejlesztések
• Külföldi terjeszkedés
• Erős beszállítói hálózat

Ahogy az Európai Unióban tapasztalható, a gazdasági szuverenitás és a versenyképesség a nemzeti érdekek tudatos védelmén és a belső erők fejlesztésén múlik. A jövő magyar gazdasága csak úgy válik igazán rugalmassá és függetlenné, ha a hazai értékteremtés és a nemzeti tőke megerősödik a globális kihívások közepette.