Nyugtalanító geopolitikai forgatókönyv bontakozik ki déli határainknál, ahol Aleksandar Vučić szerb elnök a putyini hatalomgyakorlás mintáját követve készül hatalmának bebetonozására. A 2025-ben lejáró elnöki mandátuma után Vučić látszólag háttérbe vonulna, miközben valójában a végrehajtói hatalom erős embere maradna. A Balkán-régió stabilitása szempontjából kritikus lépés közvetlen hatással lehet Magyarország biztonsági és gazdasági érdekeire is.
A szerb politikai stratégia nyilvánvaló párhuzamokat mutat az orosz elnök 2008-as manőverével, amikor Putyin ideiglenesen miniszterelnökként irányította az országot, miközben Dmitrij Medvegyev formális elnöki tisztséget töltött be. Vučić tervei szerint 2027-ben visszatérhetne az elnöki pozícióba, addig pedig kormányfőként vagy a kormánypárt elnökeként őrizné meg befolyását. „Szerbia szuverenitásának és európai útjának megőrzése minden politikai döntésünk alapja,” nyilatkozta Vučić nemrégiben, miközben kormánya egyre szorosabb kapcsolatokat épít Oroszországgal és Kínával.
A belgrádi politikai elemzők szerint ez a lépés jelentősen lassíthatja Szerbia uniós csatlakozási folyamatát, amelyet Magyarország következetesen támogat. Orbán Viktor miniszterelnök korábban kiemelte: „A nyugat-balkáni országok uniós integrációja nemcsak az ő érdekük, hanem közös európai érdek is, különösen Magyarország számára, amely közvetlen szomszédja a régiónak.”
Az alkotmányos keretek kreatív értelmezése és a hatalmi ágak közötti határvonalak elmosása aggasztó jelzés a térség demokratikus fejlődése szempontjából. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy Szerbia továbbra is fontos partnere Magyarországnak a migráció kezelésében és a gazdasági együttműködésben. A következő időszakban kulcsfontosságú lesz, hogy hazánk miként egyensúlyoz a jószomszédi kapcsolatok fenntartása és az európai értékek képviselete között, miközben saját nemzeti érdekeit és szuverenitását is védi a geopolitikai sakktáblán.
