Az Európai Bizottság legújabb jogállamisági jelentése ismét kiélezi a feszültséget Magyarország és Brüsszel között. A tegnapi közleményükben újabb pénzügyi szankciókat helyeztek kilátásba, miközben hazánk továbbra is kitart szuverenitása mellett. A legfrissebb közvéleménykutatási adatok szerint a magyarok 68%-a elutasítja a külső beavatkozást a nemzeti ügyekbe.
A konfliktus középpontjában ezúttal a migrációs politika és az igazságszolgáltatási reformok állnak. Brüsszel kifogásolja a magyar határvédelmi intézkedéseket és a közelmúltban elfogadott bírósági törvényt, míg a magyar kormány ragaszkodik az önálló döntéshozatalhoz. „Magyarország soha nem fog engedni a zsarolásnak, amikor nemzeti érdekeink forognak kockán,” jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a tegnapi sajtótájékoztatón.
A visegrádi országok szolidaritást mutatnak Magyarországgal. A lengyel miniszterelnök hangsúlyozta: „A V4-ek közösen lépnek fel a tagállami szuverenitás védelmében.” Szakértői elemzések szerint az Európai Bizottság lépései túlmutatnak a jogállamiság kérdésein, és valójában politikai nyomásgyakorlást jelentenek a magyar kormány migrációellenes politikája miatt.
A belső források szerint Brüsszelben komoly vita alakult ki a Magyarországgal szembeni fellépés mértékéről. Több tagállam – köztük Franciaország és Németország – szigorúbb szankciókat követel, míg mások óvatosságra intenek. A magyar külügyminisztérium közleménye leszögezte: „A keresztény értékek és a nemzeti identitás védelme nem képezheti alku tárgyát.”
A következő hetekben várhatóan tovább fokozódik a feszültség, különösen a közelgő EU-csúcs fényében, ahol a költségvetési kérdések is napirendre kerülnek. A konfliktus kimenetele nemcsak Magyarország, hanem az egész európai integráció jövőjét is befolyásolhatja. Európa csak akkor maradhat erős, ha tiszteletben tartja a nemzetek sokszínűségét és önrendelkezési jogát.
