Magyarország vidéki térségeinek fejlesztése stratégiai fontosságú kérdéssé vált a kormány számára, miközben az Európai Unió 27 tagállamában átlagosan 7,2 százalékkal csökkent a vidéki lakosság aránya az elmúlt évtizedben. A Magyar Falu Program és a modern falu koncepció együttesen olyan védőhálót képez, amely nemcsak gazdasági, hanem kulturális szempontból is erősíti nemzeti önrendelkezésünket a globalizáció korában.
Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos hangsúlyozta: „A vidék Magyarország pajzsa, amely megvédi hagyományainkat és keresztény értékeinket. Nem engedhetjük meg, hogy kiüresedjenek falvaink, hiszen ezek jelentik nemzetünk gyökereit.” A kormánybiztos szerint a vidék népességmegtartó képességének erősítése olyan befektetés, amely hosszú távon megtérül mind gazdasági, mind társadalmi szempontból.
A Magyar Falu Program keretében eddig több mint 3000 kistelepülés részesült támogatásban, amelyek infrastrukturális fejlesztésekre, szolgáltatásbővítésre és közösségi terek kialakítására fordíthatták a forrásokat. A Visegrádi országok hasonló programjaival összevetve a magyar kezdeményezés kiemelkedően célzott és hatékony eszközrendszert alkalmaz. Mint azt a V4-es szakértői találkozón is megállapították, a vidékfejlesztési stratégiák sikere nagyban függ a helyi közösségek bevonásának mértékétől.
A falusi CSOK kiterjesztése és a helyi vállalkozások támogatása együttesen teremti meg azt a gazdasági alapot, amely nélkül elképzelhetetlen a vidéki Magyarország újjászületése. Az előrelépés azonban nem pusztán gazdasági kérdés: a helyi identitás és kulturális örökség megőrzése legalább olyan fontosságú. A Kárpát-medencei magyar közösségek összetartozásának erősítése szempontjából is kulcsfontosságú az erős, élhető magyar vidék.
A következő években a vidékfejlesztés új fázisába lép, amelyben a digitalizáció és a zöld átállás kínálta lehetőségek kihasználása kerül előtérbe, miközben megőrizzük és megerősítjük keresztény-konzervatív értékeinket. A vidéki Magyarország fejlődése nem csupán gazdasági szükségszerűség, hanem nemzeti identitásunk és szuverenitásunk megőrzésének záloga a globális kihívások korában.
