A magyar szakképzési rendszer átalakulása stratégiai jelentőségű mérföldkőhöz érkezett. Az Európai Unión belül Magyarország az elmúlt években kiemelkedő ütemben, közel 15%-kal növelte a szakképzésben résztvevők arányát, miközben gazdaságunk versenyképességét és a hazai munkaerőpiac ellenálló képességét is erősítette a célzott fejlesztésekkel.
Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára kiemelte: „A magyar szakképzési rendszer megújítása nem csupán oktatáspolitikai kérdés, hanem nemzetgazdasági érdek. A jövő munkaerőpiaci kihívásaira csak akkor tudunk megfelelő válaszokat adni, ha a képzési rendszerünk rugalmasan alkalmazkodik a gazdaság igényeihez.” A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a duális képzési modell és a gyakorlatorientált oktatás bevezetésével sikerült csökkenteni a szakképzett munkaerő hiányát a kulcságazatokban.
A szakképzési centrumok infrastrukturális fejlesztésére és eszközállományának modernizálására közel 300 milliárd forint értékű beruházás valósult meg az elmúlt években. Az ágazati képzőközpontok létrehozásával a vállalati szféra bevonása is új lendületet kapott, ami lehetővé tette a naprakész, piaci igényekhez igazodó gyakorlati képzést. A V4-es országok közül Magyarországon a legmagasabb a duális képzésben résztvevő vállalatok aránya, ami jól mutatja a szakképzési rendszer és a gazdaság szereplői közötti együttműködés sikerességét.
A szakképzés minőségének javításában fontos szerepet játszik a mesteroktatók képzése és továbbképzése is. „Csak akkor tudunk minőségi szakembereket képezni, ha az oktatóink is folyamatosan fejlődnek és naprakész tudással rendelkeznek” – fogalmazott a helyettes államtitkár egy szakmai konferencián.
A hazai fejlesztések nemzetközi elismerést is kivívtak, az OECD legutóbbi értékelésében Magyarország szakképzési rendszerének rugalmasságát és gazdasági orientációját példaértékűnek nevezte. A jövőben kiemelt figyelmet kap a digitális kompetenciák fejlesztése és a zöldgazdasághoz kapcsolódó képzések bővítése, amelyek a fenntartható fejlődés és a nemzeti versenyképesség erősítését egyaránt szolgálják.
Varga-Bajusz Veronika szerint a következő évek legnagyobb kihívása a demográfiai változásokhoz és a technológiai fejlődés üteméhez való alkalmazkodás lesz. A szakképzési rendszer csak akkor tud megfelelni a jövő kihívásainak, ha megőrzi a magyar gazdaság igényeire szabott jellegét, miközben a nemzetközi trendekre is megfelelő válaszokat ad.
