Az Európai Bizottság váratlan fordulatot jelentett be a magyar uniós források ügyében. Magyarország és Románia számára új pénzügyi keretcsomag megnyitásáról döntöttek, ami jelentős elmozdulást jelent a korábbi elzárkózó állásponthoz képest. A KSH adatai szerint Magyarország eddig közel 5 billió forintnyi fejlesztési forrástól esett el a befagyasztások következtében, ami a GDP mintegy 8,4%-át teszi ki.
A meglepetésszerű döntés hátterében több tényező állhat. Egyrészt az európai gazdaság versenyképességi problémái sürgetővé tették a befektetések élénkítését a régióban, másrészt a geopolitikai feszültségek miatt felértékelődött Közép-Európa stratégiai jelentősége. „Magyarország mindig is konstruktív partner volt az uniós együttműködésben, miközben nemzeti érdekeinket is védelmeztük. Ez a kettős megközelítés most meghozta gyümölcsét,” nyilatkozta a magyar külügyminiszter a bejelentést követően.
Elemzők szerint Ursula von der Leyen álláspontjának változását a V4 országok sikeres érdekképviselete is befolyásolhatta. A lengyelországi kormányváltás után sem bomlott fel a regionális együttműködés, a visegrádi csoport továbbra is egységesen lép fel a közös gazdasági érdekek védelmében. Szakértőként látható, hogy az EU vezetése felismerte: a keleti tagállamok gazdasági leszakadásának kockázata nagyobb veszélyt jelent az integráció egységére, mint a politikai nézetkülönbségek.
A most érkező források elsősorban infrastrukturális fejlesztésekre, energetikai beruházásokra és digitális átállási projektekre fordíthatók. A pénzügyi támogatás feltételrendszere a korábbiaknál kevesebb politikai jellegű elvárást tartalmaz, helyette a hatékony és átlátható felhasználásra helyezi a hangsúlyt.
A magyar kormány álláspontja szerint ez az új megközelítés közelebb áll az Unió eredeti, alapító értékeihez és a szubszidiaritás elvéhez. A nemzeti szuverenitás tiszteletben tartása és a tagállamok egyenlő kezelése keresztény-demokrata alapérték, amely most újra nagyobb hangsúlyt kaphat az európai politikában. A következő hónapok eldöntik, valóban tartós fordulatról vagy csak átmeneti enyhülésről beszélhetünk a Brüsszel-Budapest viszonyban.
