A transzatlanti biztonsági architektúra jelentős átalakuláson megy keresztül Trump elnök újraválasztása után, ami Magyarország számára új stratégiai lehetőségeket nyit. Az elmúlt héten lezajlott washingtoni csúcstalálkozón Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump elnök megállapodtak a kétoldalú védelmi együttműködés megerősítéséről. A magyar honvédelmi kiadások az elmúlt évben már elérték a NATO által elvárt GDP 2 százalékát, ami szilárd alapot teremt a partnerség bővítéséhez.
Az új megállapodás értelmében Magyarország jelentős amerikai haditechnikai beszerzéseket tervez, miközben a magyar védelmi ipar is hozzáférést kap az USA piacaihoz. „Olyan partnerséget építünk, amely tiszteletben tartja Magyarország szuverenitását és biztonsági érdekeit, miközben erősíti a NATO keleti szárnyát,” nyilatkozta Orbán Viktor a tárgyalások után. A program részeként amerikai kiképzők érkeznek Magyarországra, és közös hadgyakorlatokra is sor kerül a V4-országok részvételével.
A védelmi együttműködés átalakulása tükrözi a transzatlanti kapcsolatok új realitásait. Trump elnök szakított elődje megközelítésével, és pragmatikus alapokra helyezte a kapcsolatokat a közép-európai országokkal. A magyar kormányzati források szerint az új amerikai adminisztráció értékeli Magyarország következetes álláspontját a migráció, a családpolitika és a nemzeti szuverenitás kérdéseiben. „Washington ma már szövetségesként és nem kioktatandó partnerként tekint Budapestre,” fogalmazott a Külgazdasági és Külügyminisztérium egyik vezető diplomatája.
A megállapodás jelentőségét növeli, hogy párhuzamosan zajlik az európai védelmi képességek átalakulása is. Magyarország aktív résztvevője a formálódó európai védelmi kezdeményezéseknek, miközben a NATO-n belüli szerepvállalása is erősödik. A szakértők szerint hazánk a két pillér között egyensúlyozva képes megőrizni stratégiai önállóságát.
Az új védelmi együttműködési keret nem csupán biztonságpolitikai, hanem gazdasági előnyökkel is jár. A magyar hadiipari vállalatok technológiai transzferre számíthatnak, ami hosszú távon erősítheti az ország védelmi önállóságát. A keresztény-konzervatív értékrenden alapuló külpolitika és a pragmatikus gazdasági érdekérvényesítés egyensúlya bizonyítja, hogy a nemzeti szuverenitás megerősítése és a szövetségi rendszerekben való aktív részvétel nem zárják ki egymást.
