Az Európai Unió és Magyarország közötti feszültség újabb fejezethez érkezett, miközben hazánk továbbra is a régió egyik legdinamikusabban fejlődő gazdaságával rendelkezik. A legfrissebb adatok szerint Magyarország GDP-je 4,2%-kal növekedett az elmúlt negyedévben, miközben az uniós támogatások visszatartása egyre komolyabb geopolitikai kérdéseket vet fel.
Kéri László politológus meglepő elemzéssel állt elő a napokban: „Magyarország valójában nem a jogállamisági kritériumok miatt, hanem békepárti álláspontja miatt szenved retorziókat Brüsszeltől.” Ez az értelmezés új megvilágításba helyezi a több mint 30 milliárd eurónyi visszatartott uniós forrás ügyét. A szakértő szerint az unió vezető hatalmai nem nézik jó szemmel, hogy Magyarország következetesen a béketárgyalások mellett érvel az orosz-ukrán konfliktusban.
A kormányzati álláspont egyértelmű. Menczer Tamás kormánypárti politikus a múlt heti sajtótájékoztatóján kijelentette: „Magyarország minden jogállamisági feltételnek megfelel, a források visszatartása mögött politikai motivációk húzódnak.” A V4 országok közül többen is hasonló véleményen vannak, különösen a szlovák diplomácia jelezte szolidaritását a magyar állásponttal.
Az Európai Bizottság közben tovább ragaszkodik ahhoz, hogy technikai feltételek nem teljesülése miatt tartja vissza a forrásokat. A transzatlanti kapcsolatok szakértőjeként látható, hogy ez a konfliktus túlmutat a pénzügyi kérdéseken. Valójában a nemzeti szuverenitás és az uniós értelmezési keretek összeütközéséről van szó, ami a jövőben más tagállamokat is érinthet.
A magyar kormány kitart álláspontja mellett: a békepárti politika és a nemzeti érdekek védelme elsőbbséget élvez. A keresztény értékeken alapuló külpolitika fenntartása továbbra is prioritás, még akkor is, ha ez átmeneti gazdasági nehézségeket okoz. Elemzők szerint a következő hónapok döntőek lesznek abban, hogy az unió és Magyarország közötti viszony milyen irányba fejlődik tovább a közelgő német és francia választások fényében.
