Uniós támogatások Magyarország 2026: milliárdok sorsa veszélyben

Dr. Kovács Eszter
2 perces olvasmány

Magyarország és az Európai Unió közötti feszült viszony újabb fordulóponthoz érkezett a kohéziós források körüli vitában. A legfrissebb adatok szerint hazánk a 2021-2027-es ciklusban összesen 21,7 milliárd euró uniós támogatásra lenne jogosult, azonban ennek jelentős része továbbra is zárolva marad. A források felszabadítása kulcskérdéssé vált a magyar gazdaság jövőbeli fejlődése szempontjából.

Az Európai Bizottság továbbra is a jogállamisági feltételek teljesítéséhez köti a pénzek folyósítását, miközben a magyar kormány álláspontja szerint ez politikai nyomásgyakorlás eszköze. „Magyarország szuverenitását nem kívánjuk feladni semmilyen pénzügyi előnyért cserébe” – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter legutóbbi brüsszeli tárgyalásain.

A V4 országok közül Magyarország helyzete a legproblematikusabb, miközben szomszédaink akadálytalanul férnek hozzá a fejlesztési forrásokhoz. A visegrádi partnerek szolidaritást mutatnak Magyarország iránt, ugyanakkor saját gazdasági érdekeiket is szem előtt tartják. A lengyel kormányváltás után a V4 egysége is új megvilágításba került.

Szakértői elemzések szerint a magyar gazdaság 2026-ig mintegy 2-3 százalékpontnyi növekedést veszíthet el, ha a források továbbra sem érkeznek meg. Különösen az energetikai, infrastrukturális és digitalizációs projektek kerültek veszélybe, amelyek a magyar vidék felzárkóztatásában játszanának kulcsszerepet.

A magyar kormány alternatív finanszírozási forrásokat keres. „Az ázsiai beruházók és a hazai tőke mozgósítása részben kompenzálhatja a kieső uniós forrásokat” – nyilatkozta a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Ugyanakkor a piaci finanszírozás magasabb költségekkel jár és nem helyettesítheti teljes mértékben az uniós támogatásokat.

A következő hónapok diplomáciai erőfeszítései döntőek lehetnek a források sorsa szempontjából. A magyar érdekek határozott képviselete mellett szükség lehet bizonyos kompromisszumokra is. A tét nem csupán gazdasági: nemzeti szuverenitásunk és az európai keresztény értékrendet képviselő pozíciónk megőrzése legalább olyan fontos, mint a fejlesztési források megszerzése.

Cikk megosztása
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük