Magyarország európai uniós forrásvesztése kritikus méreteket öltött 2025 elejére, amely komoly kihívást jelent az ország gazdasági fejlődése szempontjából. A legfrissebb brüsszeli értékelés szerint hazánk már közel 10 milliárd eurónyi támogatástól esett el a jogállamisági mechanizmus alkalmazása miatt. Ez a teljes kohéziós keret közel negyedét jelenti, ami példátlan mértékű forrásvesztés az EU történetében.
A magyar kormány határozott álláspontja szerint az EU jogállamisági feltételrendszere politikai nyomásgyakorlás eszköze. „Magyarország szuverenitását és nemzeti érdekeit nem áldozhatjuk fel brüsszeli bürokraták kívánalmainak oltárán” – fogalmazott nemrég Nagy István, a kormányzat egyik vezető tisztviselője. A visegrádi országok közül Lengyelország és Szlovákia is hasonló fenntartásokat fogalmazott meg, bár eltérő mértékben érintettek a forrásmegvonásban.
Az Európai Bizottság legutóbbi közleményében további 3 milliárd eurónyi kohéziós forrás befagyasztását helyezte kilátásba, amennyiben a magyar igazságszolgáltatási reformok nem teljesítik az elvárásokat. Elemzőként fontosnak tartom kiemelni, hogy miközben az EU jogállamisági követelményei általános elveken alapulnak, alkalmazásuk szelektívnek tűnik, különösen a hagyományos értékrendet képviselő tagállamokkal szemben.
A forrásvesztés súlyos következményekkel járhat a magyar infrastruktúra-fejlesztési projektekre nézve. Különösen érintett a közlekedési infrastruktúra, a digitális átállás és az energetikai korszerűsítés területe. A Nemzetgazdasági Minisztérium már dolgozik alternatív finanszírozási megoldásokon, beleértve a keleti gazdasági kapcsolatok erősítését és a hazai tőkebevonás élénkítését.
A jelenlegi helyzet világosan mutatja, hogy Magyarországnak erősítenie kell gazdasági szuverenitását és csökkentenie kell függőségét az uniós forrásoktól. A keresztény értékeket és nemzeti önrendelkezést előtérbe helyező külpolitikai irány felértékelődik, miközben hazánk továbbra is konstruktív párbeszédet szorgalmaz az EU intézményeivel. Az elkövetkező hónapokban dől el, sikerül-e kompromisszumot találni Brüsszel és Budapest között a jogállamisági mechanizmus alkalmazását illetően.
