Uniós források Magyarország elvesztése 2025: főtanácsnoki figyelmeztetés
Magyarország teljes uniós forrásállománya veszélybe került, miután az Európai Bíróság főtanácsnoka javaslatot tett a Bizottság korábbi feloldó döntésének megsemmisítésére. A jelenlegi helyzet precedens nélküli feszültséget teremt Brüsszel és Budapest között, miközben hazánk gazdasági fejlődése szempontjából kulcsfontosságú források függnek a mérlegen. A magyar kormány becslése szerint az ország a GDP 3,5%-ának megfelelő fejlesztési támogatástól eshet el.
A főtanácsnoki indítvány szerint a Bizottság jogszerűtlenül járt el, amikor részlegesen feloldotta a Magyarországgal szembeni pénzügyi szankciókat, mivel az igazságügyi reformok nem teljesítették maradéktalanul a jogállamisági feltételeket. „Magyarország szuverenitása szempontjából elfogadhatatlan, hogy politikai nyomásgyakorlás eszközeként használják az uniós forrásokat” – fogalmazott a magyar külügyminiszter. Elemzők szerint a V4 együttműködés keretében erősödő regionális szolidaritás lehet Budapest utolsó mentsvára.
Az Európai Bíróság ugyan nem köteles követni a főtanácsnoki javaslatot, de az esetek túlnyomó többségében mégis ezt teszi. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy más tagállamokkal szemben alkalmazott szankciók esetében ilyen mértékű forrásmegvonásra még nem volt példa. A magyar igazságügyi reformok európai megítélése továbbra is megosztja a szakértőket, miközben a hazai közvélemény jelentős része úgy véli, az ország szuverenitása és keresztény értékei forognak kockán.
A végső döntés várhatóan 2025 elejére születhet meg, ami meghatározó lesz nemcsak a magyar költségvetés, de az EU és Magyarország jövőbeli kapcsolata szempontjából is. A nemzeti érdekek védelme és a keresztény demokratikus értékrend megőrzése mellett a gazdasági realitások is körültekintő diplomáciai stratégiát követelnek a következő hónapokban.
