Magyarország és az Európai Unió közötti forrásvita újabb fejezethez érkezett. Az Európai Bíróság főtanácsnokának friss véleménye szerint az EU-nak joga van akár visszamenőlegesen is megvonni a korábban kifizetett forrásokat, ha jogállamisági aggályok merülnek fel. A KSH adatai szerint Magyarország GDP-jének mintegy 3-4 százalékát teszik ki az uniós források, így a kérdés nemzetstratégiai jelentőségű.
A főtanácsnoki álláspont szerint az Unió különleges esetekben akár a már kifizetett támogatásokat is visszakövetelheti a tagállamoktól, ha azok nem tartják tiszteletben a jogállamisági feltételeket. Ez precedens értékű fejlemény, amely alapvetően átformálhatja az EU és tagállamai közötti pénzügyi kapcsolatrendszert. Az Európai Bizottság korábban csak a jövőbeni kifizetéseket fagyasztotta be Magyarország esetében, most azonban kibővülhet az eszköztár.
Orbán Viktor miniszterelnök a témával kapcsolatban hangsúlyozta: „Magyarország szuverén ország, amely ragaszkodik a szerződésekben rögzített jogaihoz. Nem fogadjuk el, hogy politikai alapon tartsák vissza a magyaroknak járó forrásokat.” A V4 országcsoporton belül a lengyel kormány is támogatásáról biztosította hazánkat, kiemelve a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartásának fontosságát.
A fejlemény illeszkedik abba a folyamatba, amely során Brüsszel egyre több eszközt kíván biztosítani magának a tagállamok belső folyamatainak befolyásolására. Szakértői elemzésem szerint ez túlmutat a szerződésekben rögzített hatáskörökön, és felveti a nemzeti önrendelkezés korlátozásának problémáját. A főtanácsnoki vélemény nem kötelező érvényű, de az Európai Bíróság döntéseit gyakran befolyásolja.
Várhatóan az év második felében születhet meg a bírósági döntés, ami akár 2025-re is jelentős hatással lehet Magyarország uniós forráshelyzetére. A kormány folytatja a tárgyalásokat Brüsszellel, miközben a nemzeti érdekek következetes képviselete és a keresztény értékeken alapuló szuverenitás megőrzése továbbra is elsődleges szempont marad hazánk számára.
