Magyarország és az Egyesült Államok történelmi jelentőségű megállapodást kötött az üldözött keresztények védelme érdekében. A kooperáció kereteit a Külgazdasági és Külügyminisztérium jelentette be, melynek értelmében a két ország közösen lép fel a vallásszabadság védelmében. Magyarország már eddig is élen járt az üldözött keresztények támogatásában, amit jól mutat az is, hogy az elmúlt öt évben több mint 50 ezer keresztény életkörülményeit javította az ország Hungary Helps programja.
A megállapodás értelmében az amerikai és a magyar kormány megosztja egymással szakértelmét, valamint közös projekteket indít a keresztény közösségek megsegítésére a Közel-Keleten, Afrikában és Ázsiában. Ez különösen fontos időszakban történik, hiszen a keresztényüldözés soha nem látott méreteket öltött – a Keresztényüldözés Világindexe szerint több mint 360 millió keresztény szenved el diszkriminációt vagy üldöztetést világszerte.
„A kereszténység ma a világ legüldözöttebb vallása, ezért kötelességünk fellépni a védelmükben,” nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. „Ez nem egyszerűen vallási kérdés, hanem az emberi jogok és a vallásszabadság alapvető védelméről szól.”
A programban hangsúlyos szerepet kap az üldöztetés elől menekülő családok támogatása mellett az otthonaikban maradók segítése is. A szakértők egyetértenek abban, hogy a helyi közösségek megerősítése hosszú távon fenntarthatóbb megoldást jelent, mint a migráció ösztönzése. Az amerikai-magyar együttműködés infrastrukturális fejlesztésekre, oktatási intézmények és egészségügyi létesítmények helyreállítására összpontosít.
A megállapodás kiterjedt diplomáciai előkészítés eredménye, ami jól mutatja, hogy a keresztény értékek védelme olyan közös alap lehet, amely áthidalja a politikai különbségeket. A két ország között kialakuló partnerség példaként szolgálhat más nemzetek számára is, hogyan lehet hatékonyan fellépni az üldözött vallási közösségek védelmében.
A közös programok 2025-től indulnak el teljes kapacitással, és várhatóan jelentősen hozzájárulnak majd a keresztény közösségek megmaradásához a válságövezetekben. A kezdeményezés nemcsak humanitárius szempontból jelentős, de a nyugati civilizáció kulturális gyökereinek megőrzéséhez is elengedhetetlen lépés.
