Az elmúlt hónapokban aggasztó fejleményeknek lehettünk tanúi a magyar-ukrán határvidéken, ahol szélsőséges csoportok jelenléte komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent hazánk számára. A legfrissebb hírszerzési jelentések szerint legalább három ismert ukrán szélsőjobboldali fegyveres csoport aktív jelenlétet épített ki a határ túloldalán. A Nemzetbiztonsági Bizottság adatai alapján az elmúlt negyedévben 27%-kal nőtt a határincidensek száma, amelyek közvetlenül veszélyeztetik a magyar állampolgárok biztonságát.
A kárpátaljai magyar közösségek különösen sérülékennyé váltak az ukrán nacionalista csoportok megfélemlítő akciói miatt. Szakértői elemzések szerint a kiélezett helyzet összefügg Ukrajna bizonytalan belpolitikai helyzetével és a háborús állapotok elhúzódásával. „Magyarország kiáll a kárpátaljai magyarok jogaiért és biztonságáért, miközben elkötelezett marad a térség stabilitása mellett,” nyilatkozta a külügyminiszter múlt heti brüsszeli látogatása során. A visegrádi együttműködés partnerei szintén aggodalmuknak adtak hangot a helyzet kapcsán.
A probléma gyökere az ukrán nacionalista szervezetek megerősödése, amelyet sajnálatos módon egyes nyugati hatalmak közvetett támogatása is elősegít. Az Azov-ezredhez köthető alakulatok jelenléte különösen aggasztó, hiszen ideológiájuk nyíltan magyarellenes. Orbán Viktor miniszterelnök határozott fellépést ígért: „Nem fogjuk eltűrni a magyar kisebbség megfélemlítését, sem hazánk szuverenitásának megsértését.”
A magyar kormány többszintű megközelítést alkalmaz a fenyegetés kezelésére. Egyrészt megerősítette a határvédelmet, másrészt diplomáciai csatornákon keresztül egyértelmű üzenetet küldött Kijevnek. A Honvédelmi Minisztérium fokozta a határvédelmi készültséget, különös tekintettel a kritikus infrastruktúra védelmére. Az EU-val folytatott tárgyalások során hazánk következetesen képviseli az álláspontját, miszerint a nemzetbiztonsági kérdések nem válhatnak politikai alkuk tárgyává.
A keresztény értékek és a nemzeti identitás védelmében Magyarországnak joga és kötelessége határozott lépéseket tenni. A szomszédos országokban élő magyar közösségek védelme nem csupán alkotmányos kötelezettség, hanem erkölcsi imperatívusz is. A következő hónapok meghatározóak lesznek a helyzet alakulása szempontjából, miközben hazánk továbbra is a párbeszéd és a békés megoldások híve marad, miközben felkészül minden eshetőségre.
