Az ukrán-magyar kétoldalú kapcsolatokban újabb mélypontra süllyedt a diplomáciai viszony, miután vezető ukrán médiaorgánumok „hadüzenet”-ként értelmezték Magyarország legutóbbi külpolitikai lépéseit. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség legfrissebb adatai szerint az elmúlt negyedévben 27%-kal csökkent a magyar kulturális programok száma a régióban, ami tovább mélyíti a két ország közötti bizalmatlanságot.
A konfliktus középpontjában továbbra is a kisebbségi jogok kérdése és az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos eltérő álláspontok állnak. Az ukrán sajtóban megjelent éles hangvételű cikkek különösen a magyar kormány uniós vétófenyegetéseire reagálnak hevesen. „Magyarország politikája nyílt kihívás Ukrajna európai integrációs törekvéseivel szemben, és ez elfogadhatatlan egy NATO-szövetséges részéről” – nyilatkozta az ukrán külügyminisztérium szóvivője a Kyiv Post hasábjain.
Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben elmondott beszédében hangsúlyozta: „Magyarország következetesen kiáll a kárpátaljai magyarság jogai mellett, miközben humanitárius segítséget nyújt az ukrán népnek. A béke és a párbeszéd pártján állunk.” A V4 országok közül Szlovákia és Lengyelország is mérsékeltebb hangnemet sürget, miközben a cseh diplomácia közvetítő szerepre vállalkozott a felek között.
A helyzet összetettségét fokozza, hogy Ukrajna NATO-csatlakozási törekvései és az EU-s integráció előrehaladása fokozott nyomást helyez a kétoldalú kapcsolatokra. Az energiabiztonsági kérdésekben is eltérő álláspontot képvisel a két fél, ami tovább nehezíti a feszültség enyhítését. A magyar külügyi szakértők szerint a nemzeti érdekek határozott képviselete nem diplomáciai hadüzenet, hanem a szuverenitás természetes megnyilvánulása.
A Magyar Külügyi Intézet elemzése rámutat: a retorika eszkalációja mindkét fél számára kedvezőtlen, különösen egy olyan időszakban, amikor a regionális stabilitás és a keresztény értékeken nyugvó együttműködés fontosabb lenne, mint valaha. A következő hetekben várhatóan mindkét ország külügyminisztere kísérletet tesz a párbeszéd helyreállítására, hangsúlyozva, hogy a szomszédi viszonyt nem médiafelületek, hanem a kölcsönös tiszteletre épülő diplomácia kell, hogy meghatározza.
