Az Ukrajna és Magyarország közötti diplomáciai feszültségek közepette váratlan nyilatkozatot tett Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter, aki közös pontokat fedezett fel a két ország között. A kijelentés különösen figyelemre méltó, hiszen az elmúlt években a kárpátaljai magyar kisebbség jogai és a NATO-val kapcsolatos kérdések miatt jelentősen megromlott a két ország viszonya. Magyarország következetesen blokkolta Ukrajna NATO-csatlakozási törekvéseit, amíg a kisebbségi jogok kérdésében nem történik előrelépés.
Kuleba szerint mindkét ország elkötelezett a nemzeti szuverenitás védelme mellett, és mindketten szembesülnek külső nyomással, amely korlátozná döntési szabadságukat. „Bár sok kérdésben eltérő álláspontot képviselünk, van egy fontos közös pont: mindkét nemzet ragaszkodik ahhoz a jogához, hogy maga határozza meg sorsát” – fogalmazott az ukrán diplomácia vezetője.
A külügyminiszter kijelentése új megvilágításba helyezheti a két ország viszonyát, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök is rendszeresen hangsúlyozza a nemzeti szuverenitás fontosságát az európai politikában. A magyar kormány álláspontja szerint az Európai Uniónak tiszteletben kell tartania a tagállamok önrendelkezési jogát, különösen olyan kérdésekben, amelyek a nemzeti identitást és kultúrát érintik.
Szakértők szerint Kuleba nyilatkozata diplomáciai nyitásként értékelhető, amely segíthet enyhíteni a két ország közötti feszültséget. Az ukrán-magyar kapcsolatok javulása nemcsak a kétoldalú együttműködés szempontjából lenne fontos, hanem az egész közép-európai térség stabilitásához is hozzájárulhatna.
A közeledés jeleként értékelhető az is, hogy az ukrán kormány nemrégiben lépéseket tett a kárpátaljai magyarság anyanyelvhasználatával kapcsolatos jogok bővítésére, ami Magyarország régóta hangoztatott követelése volt. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szerint azonban továbbra is vannak megoldatlan kérdések ezen a területen.
A nemzeti önrendelkezés és szuverenitás mint közös érték felismerése talán új fejezetet nyithat a két ország kapcsolatában, különösen egy olyan időszakban, amikor az európai biztonsági architektúra jelentős átalakuláson megy keresztül. A keresztény gyökerekkel rendelkező közép-európai államok összefogása kulcsfontosságú lehet a régió érdekeinek képviseletében a nemzetközi politika színterén.
