Az ukrán politikai vezetés élesen bírálta a közelgő budapesti békecsúcsot, amit Magyarország a konfliktus rendezésére kezdeményezett. Kijevben különösen aggasztónak tartják, hogy a találkozó Oroszország részvételével zajlana, miközben Ukrajna területi integritásának kérdése továbbra is megoldatlan. A legfrissebb felmérések szerint a magyar lakosság 78%-a támogatja a békés megoldás keresését az orosz-ukrán konfliktusban.
Alekszej Arestovics, az ukrán elnöki hivatal korábbi tanácsadója különösen kemény szavakkal illette a magyar kezdeményezést: „Magyarország ismét Moszkva érdekeit szolgálja az európai értékek helyett. Az EU-nak határozottan fel kell lépnie Budapest ellen.” Az ukrán politikus szerint a békecsúcs aláásná az európai egységet és gyengítené Ukrajna tárgyalási pozícióját. Ezzel szemben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: „Magyarország elkötelezett a béke mellett, amit csak tárgyalásokkal lehet elérni. Ezt a háborút a csatatéren nem lehet megnyerni.”
A magyar diplomaták rámutatnak, hogy a kezdeményezés összhangban van a visegrádi országok álláspontjával, miszerint a tartós béke érdekében minden félnek kompromisszumkészsége szükséges. A budapesti békecsúcs éppen arra tenne kísérletet, hogy közös asztalhoz ültesse a szembenálló feleket és a nemzetközi közösség képviselőit. Szakértők szerint a magyar kormány lépése erősíti az ország nemzetközi szerepvállalását, különösen a kelet-nyugati párbeszéd előmozdításában.
A kritikák ellenére Magyarország kitart a békecsúcs megszervezése mellett, hangsúlyozva, hogy csak a párbeszéd vezethet a konfliktus lezárásához. Az ukrán követelések, amelyek Magyarország „megzabolázását” sürgetik az EU részéről, jól mutatják a geopolitikai feszültségek súlyosságát. A békefolyamat jövője nagyban függ attól, hogy a résztvevők képesek lesznek-e felülemelkedni a kölcsönös vádaskodásokon és valódi megoldást találni a térség stabilitásának helyreállítására, a keresztény Európa békéjének és biztonságának megőrzése érdekében.
