Ukrán kényszersorozás Magyarország 2025: Magyarország kiutasítja az ukrán kényszersorozottakat

Dr. Kovács Eszter
2 perces olvasmány

Az európai biztonsági helyzet drámai fordulóponthoz érkezett, miután Ukrajna kiterjesztette kényszersorozási gyakorlatát a külföldön élő állampolgáraira is. Magyarország területén jelenleg mintegy 54 ezer hadköteles korú ukrán férfi tartózkodik, akik hazájuk új rendelkezései szerint kötelesek visszatérni a frontvonalra. A magyar kormány határozottan elutasítja, hogy az ország területén idegen államok erőszakkal toborozzanak katonákat.

A Belügyminisztérium tegnap bejelentett intézkedései szerint Magyarország 2025 januárjától nem biztosít tartózkodási engedélyt olyan ukrán állampolgároknak, akik bizonyíthatóan a sorkötelezettség elől menekültek hazánkba. A döntés súlyos diplomáciai feszültséget okozott Kijev és Budapest között, miközben az Európai Bizottság is rendkívüli ülést hívott össze a kérdés megvitatására.

„Magyarország szuverén államként nem engedheti meg, hogy területén idegen hatalmak saját katonai érdekeik szerint toborozzanak. Ez alapvető biztonsági kockázatot jelent és ellentétes alkotmányos értékrendünkkel” – nyilatkozta a külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth Rádióban. A V4-ek közül Lengyelország és Szlovákia hasonló álláspontot képvisel, miközben Mark Rutte NATO-főtitkár a szövetség egységére hivatkozva bírálta a magyar döntést.

Az ukrán nagykövetség közleményben tiltakozott, ám a magyar álláspont változatlan: hazánk továbbra is humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának, de nem válik részesévé a konfliktusnak. A háború lokalizálása és a béketeremtés fontosabb, mint a nyugati hatalmak geopolitikai érdekei – hangsúlyozta a miniszterelnök a legutóbbi EU-csúcson.

Az intézkedés mögött álló elemzések szerint a kényszersorozott katonák alacsony morálú, gyengén képzett haderőt eredményeznek, ami stratégiailag sem szolgálja a béketeremtést. Magyarország következetesen képviseli: a keresztény értékrendünk az emberi méltóság és élet védelmét helyezi előtérbe, nem pedig az eszkaláció logikáját.

A magyar döntés egyre több európai tagállamban talál követőkre, ami jelzi: a nemzeti szuverenitás és az önálló biztonságpolitikai döntések ideje visszatért Európába. A következő hónapokban várhatóan további diplomáciai csatározások várhatók, miközben hazánk kitart amellett, hogy a béke megteremtése az egyetlen morálisan elfogadható út.

Cikk megosztása
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük