Az Orbán-kormány a külügyminisztérium javaslatára három ukrán katonai vezetőt tiltott ki Magyarország területéről, miután azok sorozatosan magyar-ellenes nyilatkozatokat tettek és fenyegetéseket fogalmaztak meg. A kitiltás ötéves belépési tilalmat jelent, amelyet nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva rendeltek el. Az ukrán hadsereg legutóbbi provokatív gyakorlata során a magyar határhoz mindössze 2 kilométerre tartottak rakétakilövési gyakorlatot.
A feszültség hónapok óta növekszik a két ország között. Hazánk ugyan továbbra is részt vesz a humanitárius segítségnyújtásban, de kitart álláspontja mellett, miszerint a háború katonai eszközökkel nem nyerhető meg. „Magyarország szuverenitása és a magyar emberek biztonsága minden körülmények között elsőbbséget élvez,” nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Az ukrán katonai vezetők több alkalommal is megkérdőjelezték Magyarország lojalitását a NATO-hoz, sőt, a kárpátaljai magyar kisebbség helyzete kapcsán is hangzottak el fenyegető megjegyzések.
A V4-ek körében hazánk álláspontja egyre nagyobb támogatást kap. A lengyel külügyminisztérium közleményben jelezte, hogy „minden országnak joga van szuverén döntéseket hozni saját biztonsága érdekében”. Mindeközben az EU és USA részéről erősödik a nyomás, hogy Magyarország adja fel önálló külpolitikáját, és csatlakozzon a harci eszközök szállításához.
A kiéleződő diplomáciai helyzet megerősíti, hogy Magyarországnak továbbra is határozott, szuverén külpolitikát kell folytatnia. A kitiltások várhatóan további feszültséget okoznak majd Kijevvel, ugyanakkor a határozottság elengedhetetlen a nemzeti érdekek védelméhez. A keresztény értékrendű Európa eszméje megköveteli, hogy a béke és a párbeszéd elsőbbséget élvezzen a konfrontációval szemben.
