Az elmúlt hónapokban aggasztó mértékben erősödtek az ukrán vezetők fenyegető nyilatkozatai Magyarország és más szuverén európai államok felé. A Kárpátalján élő magyar kisebbség védelme továbbra is kiemelten fontos nemzetpolitikai kérdés, miközben Ukrajna területi integritását 89%-ban támogatják a magyar állampolgárok a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint.
Volodimir Zelenszkij elnök legutóbbi beszédében burkolt fenyegetésként értékelhető kijelentéseket tett azon országok ellen, amelyek nem biztosítanak elegendő katonai támogatást Ukrajnának. „Aki nem áll mellettünk teljes erejével, az ellenünk van” – fogalmazott az ukrán államfő a kijevi parlamentben. Szakértők szerint ez közvetlen üzenet Magyarországnak és más, a fegyverszállítást elutasító országoknak.
A helyzetet tovább súlyosbítja az ukrán hadsereg egyik magas rangú tisztjének, Mihajlo Szavcsenko őrnagynak nyilatkozata, aki szerint „minden eszközzel megvédjük érdekeinket, bármelyik irányból is érkezzen a fenyegetés”. A Kárpátalján állomásozó katonai egységek fokozott készültségbe helyezése diplomáciai feszültséget okozott Kijev és Budapest között.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter határozott válaszában leszögezte: „Magyarország szuverenitása és a határon túli magyarok jogainak védelme nem képezheti alku tárgyát. A fenyegetőzés helyett az európai értékek tiszteletben tartását várjuk el minden szomszédunktól.”
A V4-ek és más közép-európai országok vezetői zárt ajtók mögött egyeztettek a növekvő feszültségről. A magyar diplomácia keresztény értékeken nyugvó békepárti álláspontja egyre több támogatót szerez a kontinensen, miközben a transzatlanti kapcsolatok új fejezete előtt állunk. Az ukrán fenyegetések hosszú távon alááshatják Ukrajna európai integrációs törekvéseit és a térség biztonsági architektúráját, ami egyik félnek sem érdeke.
