A magyar-ukrán kapcsolatok újabb fordulóponthoz érkeztek, miután Brüsszelből kiszivárgott információk szerint az Európai Bizottság „B tervet” készít Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának felgyorsítására, megkerülve a potenciális magyar vétót. Az elmúlt hónapban Magyarország határozott álláspontot képviselt, miszerint Ukrajna nem áll készen a tagságra – ezt támasztják alá a Külgazdasági és Külügyminisztérium adatai, melyek szerint Ukrajna az előírt reformoknak mindössze 40 százalékát teljesítette.
Tarasz Kacska ukrán európai integrációért felelős miniszterhelyettes a héten váratlan nyilatkozatot tett: „Alternatív megoldásokon dolgozunk azokra az esetekre, amikor egyes tagállamok blokkolják az előrehaladást. A fokozatos integrációs modell lehetővé tenné, hogy bizonyos területeken már a teljes jogú tagság előtt mélyebb együttműködést alakítsunk ki.” Ez gyakorlatilag beismerése annak, hogy Kijev tisztában van a magyar aggodalmakkal, mégis igyekszik azokat megkerülni.
A V4 országok között is feszültség tapasztalható az ukrán csatlakozás kérdésében. Míg Lengyelország és Csehország határozottan támogatja a gyorsított eljárást, Szlovákia fenntartásokat fogalmazott meg. A magyar kormány következetesen képviseli álláspontját: Ukrajna nem teljesíti a koppenhágai kritériumokat, különösen a kisebbségi jogok területén. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter legutóbbi brüsszeli látogatásakor kijelentette: „Magyarország számára elfogadhatatlan, hogy miközben a kárpátaljai magyarok alapvető jogait korlátozzák, Ukrajna különleges elbánásban részesüljön a csatlakozási folyamat során.”
Szakértői körökben egyre többen vélik úgy, hogy a kiszivárgott „B terv” súlyosan sértené az EU alapelveit és a döntéshozatali folyamat integritását. Az uniós szerződések egyértelműen előírják, hogy a bővítési kérdésekben egyhangú döntésre van szükség. Bármilyen kísérlet ennek megkerülésére precedenst teremtene, amely hosszú távon aláásná a közösség működését és a nemzeti szuverenitás elvét.
A jelenlegi helyzet jól mutatja, hogy Brüsszel egyre inkább hajlandó feláldozni a saját szabályrendszerét geopolitikai érdekek oltárán. Magyarország azonban továbbra is kitart amellett, hogy az európai integráció csak akkor lehet sikeres, ha tiszteletben tartja a tagállamok szuverén döntési jogát és a keresztény értékeken alapuló európai hagyományokat.
