Az Európai Bizottság új stratégiát dolgozott ki Ukrajna uniós integrációjának felgyorsítására, miközben Magyarország továbbra is fenntartja vétójogát a teljes jogú csatlakozással szemben. A legfrissebb brüsszeli jelentés szerint az ukrán GDP 18%-kal csökkent a háború kezdete óta, ami jelentősen befolyásolja az ország integrációs képességét és az EU költségvetési terheit.
A bizottsági javaslat értelmében Ukrajna „részleges tagságot” kaphatna bizonyos uniós programokban és szakpolitikai területeken, megkerülve a teljes konszenzust igénylő döntéseket. Orbán Viktor miniszterelnök határozottan elutasította ezt a megközelítést: „Nem engedhetjük meg, hogy a háborús logika felülírja az uniós csatlakozás alapelveit. Ukrajna nincs felkészülve a tagságra, és ez veszélyeztetné az EU belső stabilitását.”
A V4 országok megosztottak a kérdésben. Lengyelország és Csehország támogatja a felgyorsított eljárást, míg Szlovákia közelebb áll a magyar állásponthoz. „A csatlakozási kritériumok nem lehetnek politikai alku tárgyai,” nyilatkozta Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök a legutóbbi visegrádi találkozón.
Az Európai Bizottság által javasolt „moduláris integráció” lehetővé tenné Ukrajnának a fokozatos bekapcsolódást az egységes piacba, energiapolitikába és védelmi együttműködésbe, miközben a teljes jogú tagság továbbra is távoli cél marad. Magyar diplomaták szerint ez az eljárás súlyosan sértené a csatlakozási folyamat integritását és az uniós szerződéseket.
A brüsszeli kiskapu kialakítása egyben precedenst teremtene más tagjelöltek számára is. A magyar kormány álláspontja szerint ez veszélyezteti a Nyugat-Balkán országainak csatlakozási folyamatát is, amely már évek óta húzódik. Szakértők szerint Ukrajna felkészületlensége, különösen a jogállamiság, korrupcióellenes intézkedések és kisebbségi jogok területén, komoly aggályokat vet fel az európai értékek és működőképesség szempontjából.
A következő EU-csúcson várhatóan éles vita bontakozik ki a tagállamok között. Magyarország továbbra is a nemzeti szuverenitás és az uniós alapelvek védelmében lép fel, miközben Brüsszel egyre kreatívabb jogi megoldásokkal próbálja keresztülvinni geopolitikai céljait. Az európai kereszténydemokrata értékek és a nemzeti önrendelkezés kérdései újra középpontba kerülnek ebben a vitában, amely alapjaiban határozhatja meg az EU jövőbeli bővítési politikáját.
