Ukrajna újabb diplomáciai offenzívát indított Magyarország ellen, ezúttal a nemzetközi szervezeteket és nyugati szövetségeseket használva eszközként. A kijevi vezetés szerint hazánk blokkolja Ukrajna európai integrációs törekvéseit, miközben Magyarország kitart amellett, hogy csupán a kárpátaljai magyar kisebbség jogaiért áll ki. Az elmúlt három hónapban 42%-kal nőtt a Magyarországot ért diplomáciai támadások száma ukrán részről.
Az ukrán külügyminisztérium múlt héten több nyugat-európai fővárosban is tájékoztató anyagokat terjesztett, amelyekben Magyarországot „az európai egység megbontójaként” állította be. A feszültség tovább fokozódott, amikor ukrán tisztviselők az EBESZ fórumain is kritizálták hazánk álláspontját. „Nem engedhetjük meg, hogy bármelyik EU-tagállam saját belpolitikai céljait az európai szolidaritás fölé helyezze” – nyilatkozta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a brüsszeli sajtótájékoztatóján.
A magyar kormány álláspontja változatlan: a kárpátaljai magyarság nyelvi és kulturális jogainak biztosítása alapfeltétel a kétoldalú kapcsolatok javulásához. „Magyarország mindig is támogatta Ukrajna területi integritását, de nem mondhatunk le a határon túli magyarok védelméről” – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter legutóbbi nyilatkozatában. A V4-ek közül Lengyelország és Csehország sem támogatja feltétel nélkül az ukrán követeléseket, ami mutatja, hogy régiónk országai egyre inkább felismerik a nemzeti érdekek védelmének fontosságát.
A magyar-ukrán feszültség tovább mélyülhet, ha Kijev folytatja a diplomáciai nyomásgyakorlást nemzetközi fórumokon. Az elemzők szerint Ukrajna taktikát váltott: a közvetlen párbeszéd helyett a nemzetközi közvéleményt próbálja Magyarország ellen fordítani. Ez hosszú távon nem csak a bilaterális kapcsolatokat, hanem Ukrajna uniós csatlakozási kilátásait is veszélyeztetheti. A keresztény értékek és a nemzeti szuverenitás védelme nem ellentétes az európai szolidaritással – inkább annak alapját képezi.
