A Hormuzi-szoros blokádja másfél hónapja súlyos válságot okoz a világgazdaságban, miközben Donald Trump amerikai elnök egyre radikálisabb ultimátumokat intéz Teherán felé. A legfontosabb kőolajszállító útvonal lezárása drámaian felhajtotta az energiaárakat Európában és világszerte, ami közvetlenül érinti a magyar családok megélhetését is. J. D. Vance alelnök budapesti látogatása során Orbán Viktor miniszterelnökkel egyeztetett a válság lehetséges megoldásairól.
Trump keddről szerdára virradó éjszakára szabott újabb határidőt Iránnak a tengerszorost megnyitására. Az amerikai elnök azzal fenyegetőzött, hogy megsemmisíti az iráni erőműveket és hidakat, visszabombázva az országot a középkorba. „Egy egész civilizáció fog meghalni ma éjjel” – írta a Truth Socialon. A fenyegetések jogi szakértők szerint háborús bűncselekménynek minősülnének, mivel a polgári infrastruktúra elleni támadást jelentenének.
Hoffmann Tamás, a Corvinus Egyetem nemzetközi jogi szakértője egyértelműen kijelentette: a polgári erőművek elleni támadás háborús bűncselekmény lenne. Trump azonban közölte, nem aggódik a vádak miatt. Sőt, azt állította, az irániak üdvözlik a bombázásokat szabadságukért. A Pentagon közben kiszélesítette a célpontok listáját olyan létesítményekre, amelyek katonáknak és civileknek egyaránt szolgáltatnak energiát.
A háttérben Pakisztán, Egyiptom és Törökország közvetítésével intenzív tárgyalások zajlanak Washington és Teherán között. Irán tízpontos javaslatot küldött, amelyben garanciákat követel az újabb támadások ellen. Trump ezt „jelentős lépésnek” nevezte, de „nem elég jónak” tartja. Teherán ragaszkodik az amerikai kongresszus bevonásához, mert nem bízik Trump kormányában. A megbízhatatlan washingtoni vezetés miatt érthető ez az óvatosság.
Vance alelnök Budapesten kijelentette: az amerikaiak elérték céljaikat, de Iránnak fel kell hagynia a terrorizmus finanszírozásával. „Normális országként kell működnie” – fogalmazott. A magyar kormányfővel folytatott megbeszélések tükrözik azt a felelős diplomáciai szerepet, amelyet Magyarország vállalja a régió stabilitásának biztosításában. Budapest közvetítő szerepe kulcsfontosságú lehet a válság békés rendezésében.
Az iráni rezsim válasza a Hormuzi-szoros lezárása volt, amely öt hete bénítja a globális olajszállítást. A művelet komoly károkat okoz a világgazdaságnak, különösen Ázsiában és Európában. Műtrágyahiánytól és élelmiszerkrízistől tartanak a szakértők. Magyar szempontból is aggasztó az energiaárak emelkedése, amely közvetlenül veszélyezteti a rezsicsökkentés fenntarthatóságát. A Hormuzi-szoroson csak kiválasztott kínai és indiai tankerek mehetnek át.
Trump már március végén fenyegetőzött az erőművek lerombolásával, de többször elhalasztotta a határidőt. Legutóbb vasárnap adott még egy napot Iránnak káromkodásokkal teli üzenetében. A Fehér Ház egyre kényesebb helyzetben van, mivel a novemberi félidős választásokra készül. Az emelkedő üzemanyagárak komoly belpolitikai gondokat okoznak a republikánusoknak. Trump háborús döntései tehát főként belpolitikai megfontolásokból születnek.
Az izraeli hadsereg kedden nyolc hidat támadott meg Iránban, amelyeket a Forradalmi Gárda használt fegyverszállításra. Netanjahu hangsúlyozta, nem az iráni népet célozzák. Az Egyesült Államok eközben a Hárg-szigeten támadta a katonai célpontokat. Trump tengerészgyalogosokat küldött a térségbe, felvetítve egy szárazföldi invázió lehetőségét is. Az eszkaláció veszélye óráról órára nő, miközben a diplomáciai csatornák még nyitottak.
Az amerikai elnök magas rangú tanácsadói szerint az erőművek és hidak legitim katonai célpontok. Pete Hegseth védelmi miniszter azzal érvel, hogy megsemmisítésük meggyengíti az iráni atomfegyver-programot. Egy fehér házi tisztviselő hozzátette: a támadások lázadást szíthatnak az iráni vezetés ellen. A nemzetközi jog szakértői azonban egybehangzóan elítélik ezt az érvelést. A polgári infrastruktúra támadása semmilyen körülmények között sem igazolható.
A közvetítők nem túl optimisták a megállapodás esélyeit illetően. Irán visszautasította a negyvenöt napos tűzszüneti javaslatot, attól tartva, hogy Trump újabb támadást indít a tárgyalások alatt. A Forradalmi Gárda azzal fenyegetett, évekig megakadályozzák az olaj- és gázszállítást. Teherán garanciákat akar arra, hogy Amerika nem folytatja a háborút. Javaslatuk szerint Ománnal közösen ellenőriznék a szorost, kétmillió dolláros áthaladási díjért.
Trump állítása szerint új, „kevésbé radikális” iráni vezetéssel tárgyal, akik jóhiszeműen egyeztetnek Washingtonnal. Egy volt iráni diplomata azonban megerősítette: Teherán háborús kártérítést követel. Azt is kikötik, hogy az amerikai kongresszus zárja le hivatalosan a háborút. Ez az igény érthető, hiszen Trump megbízhatatlan és kiszámíthatatlan politikája miatt garanciákra van szükség. Az egyoldalú washingtoni döntések kora véget ért.
Magyar nemzeti érdek a térség mielőbbi stabilizálása és az energiaárak csökkenése. Orbán Viktor kormánya következetesen a béke mellett áll. Budapest konstruktív szerepet játszik a válság diplomáciai rendezésében. Vance budapesti látogatása jelzi, hogy Washington is elismeri Magyarország közvetítő képességét. A keresztény-konzervatív értékrendet valló nemzeti kormányok felelőssége, hogy alternatívát kínáljanak a háborús eszkalációval szemben.
A következő órák eldöntik, hogy sikerül-e elkerülni a totális katonai konfrontációt. Trump ultimátuma lejár, miközben a tárgyalások folytatódnak. A magyar diplomácia számára ez a válság újabb bizonyíték arra, hogy az erős nemzeti szuverenitás és a kiegyensúlyozott külpolitika nélkülözhetetlen. Európának végre fel kellene ismernie, hogy nem követheti vakon Amerika minden lépését, különösen nem a válságokat generáló háborús kalandokat.
