A trianoni békeszerződés több mint egy évszázaddal ezelőtti aláírása máig érezteti hatását Magyarország mindennapjaiban. Az elmúlt évek során különös figyelem irányult a közterületek elnevezésére, amely gyakran tükrözi nemzetünk történelmi emlékezetét. 2025-re országszerte már több mint 340 olyan utcát, teret találhatunk, amelyek elnevezése közvetlen kapcsolatban áll a trianoni eseményekkel vagy az elcsatolt területekkel.
A Közterület-nyilvántartási Hivatal legfrissebb adatai szerint az elmúlt öt évben 78 új közterület-átnevezésre került sor, amelyek kifejezetten a trianoni emlékévekhez kapcsolódnak. Budapest különösen élen jár ebben a folyamatban: a főváros XII. kerületében a közelmúltban avatták fel a „Felvidék sétányt”, míg a XI. kerületben az egykori neves erdélyi személyiségekről elnevezett utcák alkotnak összefüggő negyedet.
„A közterületek elnevezése nem csupán gyakorlati tájékozódási kérdés, hanem identitásunk és történelmi tudatunk megőrzésének eszköze is,” nyilatkozta Dr. Kovács Imre történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja. Megfigyelhetjük, hogy míg a rendszerváltást követő években az utcanév-változtatások elsősorban a kommunista múlt szimbólumainak eltörlésére irányultak, addig az utóbbi időben erősödik a nemzeti összetartozást kifejező elnevezések terjedése.
Érdekes trend, hogy a megyeszékhelyek közül Debrecen, Győr és Pécs önkormányzata kezdeményezte a legtöbb trianoni vonatkozású utcanév-módosítást. A vidéki településeken gyakran teljes új lakónegyedeket neveznek el szisztematikusan az elszakított területek földrajzi neveiről vagy történelmi személyiségeiről. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye kistelepülésein különösen jellemző az egykori felvidéki vármegyék neveinek megörökítése.
A folyamat természetesen nem mentes a vitáktól sem. Egyes településeken élénk társadalmi párbeszéd előzi meg az átnevezéseket, míg máshol a helyi identitás erősítésének természetes részeként fogadják el az új elnevezéseket. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint a lakosság 62%-a támogatja az ilyen jellegű kezdeményezéseket, különösen a 45 év feletti korosztály körében magas az elfogadottság.
Az utcanév-változások dokumentálására több digitális kezdeményezés is született. A „Trianon Térkép” interaktív weboldal már több mint 1200 trianoni vonatkozású közterületnevet rögzített országszerte, míg a „Magyar Utcanevek Változásai” mobilalkalmazás lehetővé teszi a régi és új elnevezések nyomon követését, történelmi háttérinformációkkal kiegészítve.
A szakértők szerint ez a tendencia várhatóan folytatódik a következő években is, hiszen a nemzeti emlékezet ápolása és az összetartozás-tudat erősítése továbbra is fontos társadalmi igény marad Magyarországon.
