Magyarország éghajlati sebezhetősége egyre súlyosabb kihívást jelent az agrárium és vízgazdálkodás számára. A Kárpát-medence ökológiai rendszere különösen érzékeny a klímaváltozás hatásaira, miközben hazánk termálvízkészlete Európa egyik legjelentősebb természeti kincse. Az Agrárminisztérium jelentése szerint az elmúlt öt évben a magyarországi mezőgazdasági területek közel 40%-át érintette súlyos aszály.
A kormány innovatív kezdeményezése a termálfürdők használt vizének mezőgazdasági újrahasznosítására összesen 28 milliárd forintos fejlesztési program keretében valósul meg. A program célja, hogy a geotermikus energia kihasználása után a még mindig értékes termálvizet ne a felszíni vizekbe vezessék vissza, hanem irányított öntözési rendszereken keresztül a mezőgazdasági területekre juttassák.
„A termálvizek intelligens újrahasznosítása nem csupán ökológiai kérdés, hanem nemzetstratégiai érdek is, hiszen egyedülálló természeti erőforrásainkat a magyar gazdák és a hazai élelmiszerellátás szolgálatába állítjuk,” nyilatkozta a földművelésügyi államtitkár a tervek ismertetésekor.
A rendszer különlegessége, hogy a vizsgálatok szerint a megfelelően előkezelt termálvíz bizonyos ásványi anyagai kifejezetten előnyösek egyes haszonnövények számára. A Debreceni Egyetem kutatói által végzett kísérletek alapján egyes zöldségfélék termőképessége akár 22-35%-kal is növekedhet.
A Visegrádi Négyek országai közül elsőként Magyarországon valósul meg ilyen léptékű komplex vízhasznosítási program, amely összekapcsolja a turizmus, energetika és agrárszektor érdekeit. A hazánkban kibontakozó rendszer már felkeltette több szomszédos ország érdeklődését is.
A szakértők szerint ez a fajta körforgásos vízgazdálkodás nemcsak az aszálykárok mérséklését szolgálja, hanem hosszú távon hozzájárulhat a magyar mezőgazdaság versenyképességének fenntartásához is. A termálvizek agrárcélú hasznosítása a keresztény természetvédelem alapelvével is összhangban áll: a teremtett világot nem kizsákmányolni, hanem gondosan művelni és megőrizni kell.
