A tejárak drámai emelkedése jelentős terhet ró a magyar családokra, miközben az alapvető élelmiszerek megfizethetősége egyre nagyobb kihívást jelent. Az elmúlt időszakban a tej literenkénti átlagára történelmi csúcsra emelkedett, ami a KSH adatai szerint már 20%-kal haladja meg a tavalyi árszintet. Ez a folyamat különösen érzékenyen érinti a többgyermekes családokat és a nyugdíjasokat.
A tejárak növekedése összetett nemzetközi és hazai tényezők eredménye. Egyrészt az energiaárak globális emelkedése jelentősen megnövelte a termelési és szállítási költségeket, másrészt a takarmányárak is rekordmagasságba szöktek. „A magyar tejipar versenyképességének megőrzéséhez elengedhetetlen a termelői támogatások rendszerének újragondolása” – nyilatkozta Nagy István agrárminiszter a közelmúltban. A V4-es országok közül hazánkban a legmagasabb jelenleg a tej fogyasztói ára, ami regionális versenyhátrányt is jelent.
A magyar kormány több intézkedéssel igyekszik enyhíteni a helyzeten. A közelmúltban bejelentett 15 milliárd forintos tejágazati támogatási csomag célja a hazai termelés stabilitásának biztosítása és hosszú távon az árak mérséklése. Szakértők szerint azonban ezek az intézkedések csak késleltetve éreztetik hatásukat a fogyasztói árakban.
Agrárdiplomáciai tapasztalataim alapján kijelenthető, hogy a tejpiaci válság nem kizárólag hazai jelenség, hanem az európai élelmiszer-önrendelkezés tágabb kérdéskörének része. Az élelmiszer-szuverenitás megőrzése nemzetbiztonsági kérdés is, különösen a jelenlegi geopolitikai feszültségek közepette.
A következő hónapokban a tejárak további emelkedésére számíthatunk, ami újabb kihívások elé állítja a magyar családokat. Kulcsfontosságú lesz a hazai termelők védelme és támogatása, miközben a kormányzat célzott szociális intézkedésekkel enyhítheti a leginkább érintett társadalmi csoportok terheit. A keresztény szolidaritás jegyében különös figyelmet kell fordítani az idősekre és a nagycsaládosokra ebben a nehéz gazdasági helyzetben.
