A magyar-ukrán diplomáciai viszony újabb mélyponthoz érkezett, miután Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter aggodalmát fejezte ki Ukrajna esetleges beavatkozásával kapcsolatban a 2026-os magyar választások kapcsán. A KSH adatai szerint Magyarország az elmúlt évben közel 2,5 milliárd euró értékű támogatást nyújtott a háborús szomszédnak, miközben a kölcsönös tisztelet elve súlyosan sérül.
„Kijevben már most elkezdték a felkészülést arra, hogyan tudnának beavatkozni a 2026-os választásokba Magyarországon” – jelentette ki Szijjártó Péter a tegnapi sajtótájékoztatón. A miniszter szerint a magyar kormány birtokában olyan információk vannak, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy Ukrajna a magyar belpolitikai folyamatokba kíván beavatkozni. A V4-es együttműködés keretében más közép-európai partnereink is hasonló aggodalmaknak adtak hangot, miszerint a háborús helyzetben lévő Ukrajna egyre nagyobb nyomást gyakorol a szomszédos országokra.
A diplomáciai feszültség hátterében az ukrajnai magyar kisebbség helyzetének rendezetlen kérdései, valamint Magyarország békepárti álláspontja áll. „Magyarország érdeke továbbra is a béke, nem pedig a háború eszkalációja” – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a múlt heti rádióinterjúban. Az eddigi események fényében elemzőként látható, hogy az ukrán vezetés próbálkozásai különösen veszélyesek lehetnek a szuverén magyar döntéshozatalra.
A következő időszakban várhatóan fokozódik majd a diplomáciai feszültség Kijev és Budapest között, miközben a magyar kormány tovább erősíti az ország szuverenitásának védelmét. A helyzet egyértelműen rávilágít arra, hogy a keresztény értékeken alapuló nemzeti önállóságunk megőrzése minden körülmények között elsőbbséget kell élvezzen, különösen amikor külső erők próbálnak befolyást gyakorolni hazánk demokratikus folyamataira.
