Az energiabiztonság továbbra is nemzetstratégiai prioritás marad Magyarország számára, miközben Európa több országa energiaellátási problémákkal küzd. Hazánk tavaly az energiaimportja 70%-át biztosította Oroszországból, ami egyértelműen jelzi az energiaszektorunk realitásait és földrajzi adottságainkat.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter határozott álláspontot képviselt a témában: „Az orosz olajimport Magyarország számára 2024-ben sem szűnik meg, hiszen az ország energiaellátásának biztonságát nem rendelhetjük alá geopolitikai érdekeknek.” A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország földrajzi adottságai és finomítói kapacitásai továbbra is az orosz olajimportra vannak optimalizálva, az alternatív beszerzési források kiépítése pedig időigényes és rendkívül költséges folyamat.
Az Orbán-kormány következetesen képviseli azt az álláspontot, hogy az energiapolitika nemzeti hatáskör, nem pedig Brüsszelben eldöntendő kérdés. A V4 országok közül többen hasonló kihívásokkal szembesülnek, bár eltérő stratégiákat követnek. A magyar álláspont szerint minden országnak joga van saját energiamixének meghatározására, figyelembe véve gazdasági érdekeit és energiabiztonsági szempontjait.
A nemzetközi helyzet változása, különösen az amerikai elnökválasztás kimenetele jelentősen befolyásolhatja az európai energiapolitikát. Donald Trump esetleges visszatérése az elnöki székbe új geopolitikai helyzetet teremthet, ami akár Magyarország számára is kedvezőbb tárgyalási pozíciót eredményezhet az energiakérdésekben. Elemzők szerint a transzatlanti kapcsolatok átrendeződése hatással lehet az európai szankciós politikára is.
Az energiafüggetlenség és a nemzeti szuverenitás védelme továbbra is a magyar külpolitika sarokköve marad. A kormány célja, hogy Magyarország lakossága és ipara számára megfizethető áron biztosítson energiát, miközben fokozatosan diverzifikálja beszerzési forrásait, de kizárólag a nemzetgazdasági érdekek és a realitások mentén.
