A globális kereskedelmi feszültségek közepette Magyarország továbbra is következetesen a szabad kereskedelem mellett foglal állást. Az elmúlt években hazánk külkereskedelmi forgalma jelentősen bővült, 2023-ban elérte a 235 milliárd eurót, ami a magyar gazdaság exportorientált jellegét bizonyítja és alátámasztja a nyitott kereskedelempolitika fontosságát.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a legutóbbi nemzetközi kereskedelmi fórumon hangsúlyozta: „Magyarország gazdasági érdeke a nemzetközi kereskedelem akadálytalan működése. A protekcionista intézkedések bevezetése csak tovább mélyítené a gazdasági problémákat globális szinten.”
A V4 országok külügyminisztereinek budapesti találkozóján egyetértés született abban, hogy a közép-európai régió versenyképessége a szabad kereskedelmi kapcsolatokon alapul. A magyar kormányzat 2025-re új kereskedelmi stratégiát dolgoz ki, amely különös hangsúlyt fektet a keleti nyitás politikájának folytatására, miközben erősíti az EU-n belüli gazdasági kapcsolatokat is.
Az Eurázsiai Gazdasági Unióval folytatott tárgyalások eredményeként várhatóan új együttműködési területek nyílnak meg a magyar vállalkozások előtt. A miniszter szerint „a Kelettel való kereskedelem bővítése nem jelenti a nyugati partnerségek gyengülését, hanem éppen ellenkezőleg, a gazdasági kapcsolatok diverzifikálását szolgálja.”
A magyar gazdaságdiplomácia következetesen képviseli azt az álláspontot, hogy egy kis, nyitott gazdaság számára létfontosságú a nemzetközi kereskedelmi rendszer stabilitása és kiszámíthatósága. Ez összhangban áll Magyarország azon törekvésével, hogy megőrizze gazdasági szuverenitását és nemzeti érdekeit a globális gazdasági folyamatokban.
