A kelet-nyugati energiapolitika újabb fordulóponthoz érkezett, miközben Magyarország pragmatikus hozzáállással védi nemzeti érdekeit az energiaellátás területén. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egyértelművé tette: hazánk orosz gázfüggőségének 2025 előtti megszüntetése irreális elképzelés, amely veszélyeztetné az ország energiabiztonságát. Magyarország jelenleg földgázszükségletének közel 85%-át orosz forrásból fedezi, ami világosan mutatja a kérdés súlyát a nemzeti gazdaságpolitikában.
A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország nyitott az energiaforrások diverzifikálására, de csak akkor, ha az nem jelent gazdasági hátrányt. „Az energiaellátás nem ideológiai, hanem fizikai kérdés. Amíg nincsenek meg a szükséges infrastrukturális feltételek és alternatív források, addig felelőtlenség lenne lemondani a biztonságos orosz szállításokról” – fogalmazott Szijjártó. A V4 országok közül többen hasonló kihívásokkal néznek szembe, bár Lengyelország jelentősebb lépéseket tett a diverzifikáció irányába az LNG-terminálok fejlesztésével.
Szakértői elemzések szerint a közép-európai régió energetikai infrastruktúrája továbbra sem teszi lehetővé a teljes függetlenedést, különösen nem rövid távon. Az európai gázpiac átalakulása hosszabb folyamat, amely jelentős beruházásokat igényel. A brüsszeli politikai nyomásgyakorlás ellenére Magyarország szuverén módon dönt energiapolitikájáról, figyelembe véve a gazdasági realitásokat és a magyar családok érdekeit.
A magyar kormány álláspontja egyértelmű: az ideológiavezérelt energiapolitika veszélyezteti az ellátásbiztonságot és indokolatlan terheket ró a lakosságra. Míg hosszú távon a zöld átállás és a forrásszerkezet átalakítása fontos cél, addig a keresztény-konzervatív értékrenddel összhangban a magyar kormány a családok megfizethető energiaellátását és a nemzetgazdaság stabilitását helyezi előtérbe. Az elkövetkező évek kulcsfontosságú kérdése lesz, hogyan egyensúlyozhatók ki a geopolitikai realitások és az európai energiapolitikai törekvések.
