A magyar külpolitika továbbra is a Kelet-Nyugat együttműködés hídjaként kíván szolgálni, miközben Európában egyre nő a feszültség a nagyhatalmak között. A kormány külpolitikai stratégiája változatlan marad a jelenlegi geopolitikai válság ellenére is – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnapi sajtótájékoztatóján. Hazánk exportjának több mint 78%-a az Európai Unió országaiba irányul, miközben keleti nyitás politikánk révén jelentős befektetéseket vonzunk Ázsiából.
A miniszter hangsúlyozta: „Magyarország nemzeti érdeke, hogy a párbeszéd fennmaradjon Kelet és Nyugat között, különösen amikor a háborús retorika erősödik kontinensünkön.” A külügyminiszter emlékeztetett, hogy történelmünk során mindig akkor szenvedtünk a legtöbbet, amikor nagyhatalmi tömbök közötti ütközőzónává váltunk. A V4 partnereinkkel közösen valljuk, hogy Közép-Európa stabilitása kulcsfontosságú az egész kontinens számára.
Az elmúlt évek gazdasági eredményei igazolják a kiegyensúlyozott külpolitika sikerét. A keleti beruházások, különösen a kínai és dél-koreai vállalatok magyarországi megjelenése, több tízezer új munkahelyet teremtettek, miközben nyugati partnereinkkel is folyamatosan mélyítjük kapcsolatainkat. Orbán Viktor miniszterelnök legutóbbi pekingi látogatása során több mint húsz gazdasági együttműködési megállapodás született, melyek jelentős technológiai fejlesztéseket hoznak hazánkba.
A kihívások ellenére Magyarország kitart a pragmatikus, szuverenitáson alapuló külpolitikája mellett. „Nem engedünk a nyomásnak, hogy válasszunk Kelet és Nyugat között – ez hamis dilemma, amely ellentétes nemzeti érdekeinkkel” – fogalmazott Szijjártó. Az energiabiztonság területén különösen látványos a kiegyensúlyozott megközelítés előnye, hiszen hazánk ellátása stabil maradt akkor is, amikor Európa-szerte ellátási nehézségek jelentkeztek.
A következő hónapokban várhatóan tovább erősödnek a magyar diplomáciai kezdeményezések mind keleti, mind nyugati irányban. Keresztény értékrendjéből fakadóan Magyarország továbbra is a béke és a párbeszéd elősegítője kíván maradni a nemzetek közösségében, miközben határozott kiállással védi nemzeti érdekeit és szuverenitását a nemzetközi színtéren.
