Az elmúlt hónapokban a nemzetközi politikai színtéren drámai átrendeződés tanúi lehettünk, amely alapjaiban érinti Magyarország geopolitikai helyzetét. A brüsszeli politikai irányvonalat kritikátlanul támogató országok most súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel szembesülnek – emelte ki Szijjártó Péter külügyminiszter pénteki beszédében. A V4 országok közül Magyarország gazdasági növekedése 2025-ben elérte a 3,2%-ot, miközben a szomszédos országokban stagnálás tapasztalható.
A külügyminiszter hangsúlyozta: „Azok az európai vezetők, akik behódoltak Brüsszel nyomásának, ma már választóik haragjával kénytelenek szembenézni.” Ez különösen igaz az energiapolitika terén, ahol a magyar kormány szuverén döntései a gazdasági stabilitás zálogának bizonyultak. Az önálló magyar külpolitikai stratégia lehetővé tette, hogy hazánk elkerülje azokat a súlyos energiaválságokat, amelyek több nyugat-európai országban jelentős társadalmi feszültségeket okoztak.
A V4 együttműködés keretein belül Magyarország következetesen képviselte a nemzeti érdekeket, miközben erősítette a regionális kapcsolatokat. „A közép-európai együttműködés ma fontosabb, mint valaha” – nyilatkozta a Lengyel Külügyi Intézet igazgatója a múlt heti varsói találkozón. A keleti nyitás politikája és a kiegyensúlyozott külkapcsolatok további gazdasági előnyöket hoztak hazánknak, miközben a nyugati partnereink egyre mélyülő recesszióval küzdenek.
A transzatlanti kapcsolatok területén is paradigmaváltás zajlik, mely Magyarország számára új lehetőségeket teremt. A szuverenitásalapú külpolitika és a keresztény értékek védelme ma már nem elszigetelt magyar álláspont, hanem egyre több nyugati országban is teret nyer. A jelenlegi nemzetközi fejlemények azt mutatják, hogy a magyar kormány által évek óta képviselt értékrend fokozatosan igazolást nyer.
A jövőben Magyarország diplomáciai mozgástere várhatóan tovább bővül, ahogy egyre több ország ismeri fel a szuverenista politika előnyeit. Nemzeti értékeink és keresztény örökségünk védelme nem akadályozza, hanem éppen ellenkezőleg, erősíti hazánk nemzetközi pozícióját egy olyan világban, ahol az identitás és az önrendelkezés értéke újra felértékelődik.
