A magyar-kínai gazdasági kapcsolatok soha nem látott intenzitással fejlődnek, miközben Magyarország szerepe a keleti nyitás politikájában stratégiai jelentőségűvé vált az európai gazdasági térképen. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pekingi látogatása során hangsúlyozta, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom 2023-ban meghaladta a 13 milliárd eurót, ami 15%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
A tárgyalások középpontjában az elektromos autóipar állt, különös tekintettel a BYD debreceni gyárberuházására, amely az európai piacra történő belépés kapujává teszi Magyarországot. Vang Ji kínai külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén Szijjártó kiemelte: „A keleti és nyugati gazdaság összekapcsolásában kulcsszerepet játszunk, ami nemcsak munkahelyeket teremt, hanem technológiai innovációt is hoz országunkba.”
A két ország együttműködése túlmutat a gazdaságon. Az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezés keretében a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítése új lendületet kapott, miközben a Fudan Egyetem budapesti campusának előkészületei is zajlanak. Ezek a projektek erősítik Magyarország regionális pozícióját, miközben a nyugati kritikák ellenére is kitartunk szuverén külpolitikai álláspontunk mellett.
A kínai befektetések jelentősen hozzájárulnak a magyar gazdaság ellenálló képességének növeléséhez. „A globális gazdasági kihívások közepette a keleti nyitás politikája biztosítja, hogy hazánk megerősödve kerüljön ki a jelenlegi válsághelyzetből” – fogalmazott a miniszter. A stratégiai ágazatokban megvalósuló beruházások, különösen az akkumulátorgyártás területén, hosszú távú versenyelőnyt biztosítanak Magyarországnak.
A találkozó eredményeként 2024-ben további jelentős kínai befektetések várhatók Magyarországon. A kétoldalú kapcsolatok elmélyítése nemcsak gazdasági előnyökkel jár, hanem erősíti hazánk szuverenitását is a nemzetközi gazdasági és politikai térben, miközben keresztény kulturális örökségünk tiszteletben tartása mellett nyitunk az ázsiai nagyhatalom felé.
