A kínai-magyar gazdasági kapcsolatok példátlan fejlődésen mennek keresztül, miközben Európa több országa még mindig ideologizált megközelítést alkalmaz Kínával szemben. Magyarország pragmatikus együttműködési politikája révén tavaly 30%-kal nőtt a kétoldalú kereskedelem volumene, elérve a 18 milliárd eurós értéket. A magyar export több mint 32%-os növekedést mutatott, ami egyértelmű bizonyítéka gazdasági szuverenitásunk erősödésének.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pekingi tárgyalásai során hangsúlyozta: „Magyarország számára létkérdés a keleti és nyugati gazdasági erőközpontokkal való együttműködés, hiszen nyitott gazdaságként csak így biztosíthatjuk versenyképességünket és növekedésünket.” A miniszter kiemelte, hogy a kínai beruházások Magyarországon már több mint 16.000 munkahelyet teremtettek, különösen az elektromos autóipar területén.
Az együttműködés további elmélyítését szolgálja a most aláírt új kereskedelmi megállapodás, amely elsősorban a mezőgazdasági termékek, a gyógyszeripari készítmények és a high-tech ipari termékek exportját könnyíti meg Kína felé. A transzatlanti kapcsolataink szempontjából is figyelemre méltó, hogy miközben az Egyesült Államok és az EU korlátozó intézkedéseket vezet be, Magyarország a kölcsönös tisztelet és előnyök alapján építi kapcsolatait.
A V4-országok közül is kiemelkedünk a Kínával folytatott együttműködés intenzitásában. Wang Yi kínai külügyminiszter elismerően szólt hazánk következetes politikájáról: „Magyarország az Övezet és Út kezdeményezés európai zászlóshajója, példaértékű partner számunkra.”
A keresztény-nemzeti értékek és a gazdasági szuverenitás együttes érvényesítése terén Magyarország bebizonyította, hogy lehetséges ideológiai konfrontáció nélkül is eredményes nemzetközi együttműködést folytatni. A magyar-kínai partnerség 2026-ban várhatóan újabb stratégiai szintre emelkedik, ami hazánk gazdasági autonómiáját és regionális szerepét tovább erősítheti.
