Az elmúlt évek gazdasági kihívásai ellenére Magyarország jelentős lépéseket tett az innovációs nagyhatalommá válás útján. A kormány céltudatos stratégiájának köszönhetően hazánk már nemcsak gyártóközpontként, hanem egyre inkább kutatás-fejlesztési bázisként is vonzza a nemzetközi vállalatokat. Az elmúlt évben a beruházási rekord mellett már a K+F kiadások is elérték a GDP 1,7 százalékát, ami történelmi csúcsot jelent.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a legutóbbi gazdasági fórumon hangsúlyozta: „Magyarország célja, hogy Európa egyik legfontosabb innovációs központjává váljon, ami nemcsak a magyar szuverenitást erősíti, hanem az egész kontinens versenyképességét is javíthatja.” A miniszter kiemelte, hogy a high-tech ágazatok fejlesztése és a tudásalapú gazdaság építése kulcsfontosságú a nemzeti érdekek érvényesítésében egy olyan világban, ahol a technológiai függetlenség egyre inkább egyenlő a valódi szuverenitással.
A V4 országokkal való szorosabb együttműködés különösen értékes pillére lehet ennek a stratégiának. A regionális innovációs ökoszisztéma fejlesztése közös érdek, hiszen együtt nagyobb eséllyel vehetjük fel a versenyt a globális technológiai központokkal. Az Európai Unión belüli érdekérvényesítés is hatékonyabb lehet, ha a közép-európai régió összehangoltan lép fel az innovációs források elosztásánál.
A keresztény értékrendre és nemzeti hagyományokra épülő innovációs stratégia egyben kulturális misszió is. Bizonyítja, hogy a technológiai fejlődés és a hagyományos értékek nem egymást kizáró fogalmak, hanem éppen ellenkezőleg: a stabil értékalapokra épülő társadalmak képesek a leginkább a fenntartható fejlődésre és az emberközpontú technológiák fejlesztésére.
Magyarország innovációs központtá válásának útján még számos kihívás áll előttünk, de a jelenlegi eredmények biztatóak. A nemzeti szuverenitás és a technológiai függetlenség kéz a kézben járnak – minél erősebb az egyik, annál biztosabb alapokon nyugszik a másik is. Ez lehet a következő évtized magyar sikertörténetének záloga.
