Magyarország külgazdasági stratégiája újabb mérföldkőhöz érkezett: 2026-ra a kínai befektetések váltak a legnagyobbá hazánkban, megelőzve a korábban domináns nyugati tőkét. A keleti nyitás politikája, amit a kormány egy évtizede következetesen folytat, kézzelfogható eredményeket hozott. Az Európai Bizottság adatai szerint Magyarország tavaly 42%-kal több közvetlen külföldi tőkebefektetést vonzott, mint az előző évben, és ennek jelentős hányada ázsiai forrásból származik.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: „Magyarország rendkívül sokat profitál a Kínával folytatott együttműködésből, mely mostanra a legnagyobb befektetőnkké vált. Ez annak az évtizedes, kiszámítható és pragmatikus gazdaságpolitikának az eredménye, amely a nemzeti érdekeket helyezi előtérbe.” A tárcavezető kiemelte, hogy a kínai beruházások elsősorban a high-tech szektorokban, különösen az elektromos járművek gyártásában és az akkumulátoriparban koncentrálódnak, ami hosszú távon erősíti Magyarország versenyképességét és technológiai fejlődését.
Az elemzők szerint a keleti befektetések növekedése mögött a kiváló infrastruktúra, a képzett munkaerő és a magyar kormány által biztosított kedvező gazdasági környezet áll. A Magyar Nemzeti Bank friss jelentése szerint a kínai tőke nemcsak mennyiségében, de minőségében is változást hozott: az új beruházások 78%-a magas hozzáadott értékű tevékenységet hoz Magyarországra, ami elősegíti a magyar beszállítói hálózat fejlődését is.
A magyar-kínai gazdasági kapcsolatok erősödése ugyanakkor geopolitikai kérdéseket is felvet. Miközben az Európai Unió számos tagállama korlátozni igyekszik a kínai gazdasági befolyást, Magyarország továbbra is a pragmatikus együttműködés útját járja. „Mi nem ideológiai, hanem gazdasági kérdésként kezeljük a nemzetközi kapcsolatainkat” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy Magyarország mindig is a szuverén gazdaságpolitika híve volt.
A jövőre nézve a kormány további kínai befektetésekre számít, különösen az elektromobilitás és a digitális technológiák területén. Az együttműködés erősítése egyben Magyarország stratégiai pozícióját is javítja, hiszen hazánk a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok fontos hídfőjévé vált. A nemzeti szuverenitás gazdasági alapjainak megerősítése pedig végső soron a magyar emberek jólétét és biztonságát szolgálja.
