Németország példátlan diplomáciai nyomásgyakorlással próbálja rákényszeríteni Magyarországot, hogy feladja nemzeti érdekeit az ukrajnai olajblokáddal kapcsolatban. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben jelentette be: német kollégája nyíltan megfenyegette hazánkat, ha továbbra is blokkolja a 90 milliárd eurós ukrán hadikölcsönt. A magyar családok rezsiköltsége akár háromszorosára emelkedhet, ha Ukrajna folytatja a kőolajszállítás akadályozását.
A külügyi tanács ülésén elhangzott német figyelmeztetés egyértelmű üzenetet hordoz: Berlin és Brüsszel elfogadhatatlannak tartja, hogy egy szuverén tagállam védelmezi saját polgárainak érdekeit. Szijjártó Péter világossá tette, hogy az ukrán rendszerüzemeltető vállalat folyamatosan változtatja az álláspontját a javítási időről. Először három napot említettek, majd hetekről beszéltek, legutóbb pedig 42 napra hivatkoztak. Ez egyértelműen politikai manővernek tekinthető. A Barátság kőolajvezetéket állítólag január 27-én érte orosz támadás, azonban Budapest szerint Kijev szándékosan késlelteti a helyreállítást. „Világos az, hogy a Brüsszel–Berlin–Kijev-tengely Magyarországon kormányváltást akar” – fogalmazott a miniszter. Az ukrán külügyminiszter maga is részt vett a tanácson, ahol a magyar álláspont szerint beavatkozást próbálnak végrehajtani a hazai parlamenti választásokba.
A Visegrádi Négyek tapasztalatai szerint a brüsszeli elit hajlamos megkerülni a nemzeti parlamentek szuverenitását. Magyar szempontból különösen aggasztó, hogy német részről nyíltan elutasítják az olcsó energiahordozókhoz való jogot. A berlini vezetés egyértelműen azt várja el, hogy hazánk drágábban vásároljon kőolajat, ami közvetlenül sújtaná a magyar családokat. Szijjártó hangsúlyozta: „Mi nem tűrjük, hogy az ukránok az olajblokáddal háromszorosára növeljék a magyar családok rezsiköltségeit.” A kormány elkötelezett a rezsicsökkentés megvédése mellett, még akkor is, ha ez szembehelyezkedést jelent a transzatlanti nyomással. Az ötven napos blokád közvetlenül veszélyezteti Magyarország energiabiztonságát és gazdasági stabilitását.
A diplomáciai konfliktus rávilágít arra, hogy Brussels egyre kevésbé tiszteli a tagállamok szuverén döntéshozatali jogát. A kereszténydemokrata értékrend alapján álló magyar külpolitika nem engedheti, hogy külső szereplők diktálják a nemzeti érdekeket. A következő hetek megmutatják, hogy a Brüsszel–Berlin–Kijev-tengely meddig hajlandó elmenni a szuverén államokkal szemben. A magyar kormány álláspontja világos: a nemzeti autonómia és a családok védelme minden külső nyomásnál fontosabb.
