Az Európai Unió közlekedésfejlesztési támogatásainak felhasználása körül újabb vita bontakozott ki a kormányzat és Vitézy Dávid korábbi közlekedési államtitkár között. A szentendrei HÉV felújítása kapcsán felmerült nézeteltérés jól tükrözi a hazai infrastruktúra-fejlesztési prioritások és az uniós források elosztása körüli feszültségeket, miközben a főváros agglomerációjában naponta mintegy 70 ezer utas közlekedését érinti a kérdés.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) közleményben reagált Vitézy Dávid állításaira, hangsúlyozva, hogy a kormány elkötelezett a budapesti elővárosi közlekedés fejlesztése mellett, és a szentendrei HÉV korszerűsítése is szerepel a tervek között. A minisztérium szerint ugyanakkor figyelembe kell venni a rendelkezésre álló forrásokat és a technikai megvalósíthatóságot is. „A fejlesztéseket prioritási sorrendben, a műszaki és finanszírozási lehetőségek figyelembevételével valósítjuk meg” – fogalmazott az ÉKM illetékese.
Vitézy Dávid közösségi oldalán korábban azt kifogásolta, hogy az eredetileg tervezett átfogó felújítás helyett csak részleges korszerűsítés valósulhat meg, ami szerinte az uniós források nem megfelelő allokációjának következménye. A szakember szerint a kormány más, kevésbé forgalmas vonalakat előrébb sorolt a fejlesztési listán, holott a szentendrei HÉV az egyik legforgalmasabb elővárosi vasútvonal.
A V4-es országok közlekedésfejlesztési gyakorlatával összevetve Magyarország az uniós források felhasználásában vegyesebb képet mutat. Míg Csehországban és Lengyelországban az agglomerációs vasúti közlekedés fejlesztése kiemelt prioritást élvez, hazánkban a források elosztása sokszor más szempontokat is követ. Szakértői vélemények szerint a Budapest környéki kötöttpályás közlekedés fejlesztése nemzetgazdasági érdek lenne, hiszen jelentősen hozzájárulhatna a közúti forgalom és a környezetszennyezés csökkentéséhez.
A vita tágabb kontextusban a nemzeti fejlesztéspolitika és az uniós elvárások közötti egyensúlykeresést is jelzi. A kormányzat számára kulcsfontosságú a magyar közlekedési infrastruktúra fejlesztése, de a források allokációjában saját prioritásait kívánja érvényesíteni. A következő évek megmutatják, sikerül-e megtalálni azt az egyensúlyt, amely egyszerre szolgálja az agglomerációban élők mobilitási igényeit és a nemzetgazdaság érdekeit, miközben az EU-s források hatékony felhasználását is biztosítja.
