Szélerőmű telepítés Magyarország 2025: újabb vita a kormány döntéséről

Dr. Kovács Eszter
2 perces olvasmány

Az energiaszuverenitás kérdése ismét előtérbe került Magyarországon, miután a kormány módosította a szélerőművek telepítésére vonatkozó szabályokat. Az új rendelet szerint 38 járásban lehet majd szélerőműveket létesíteni 2025-től, ami az ország területének mintegy 40 százalékát érinti. Ez jelentős változás, hiszen a korábbi szigorú szabályozás gyakorlatilag lehetetlenné tette új szélturbinák telepítését hazánkban.

A szabályozás átalakítása a magyar energiapolitika stratégiai fordulópontja lehet, ugyanakkor számos szakmai kérdést vet fel. A WWF Magyarország elemzése szerint a kijelölt területek nagy része természetvédelmi szempontból problémás lehet, mivel nem vették figyelembe az ökológiai folyosókat és a madárvonulási útvonalakat. „A kijelölt járások között szerepelnek olyanok, ahol jelentős természeti értékek találhatók, ami komoly konfliktusokat okozhat a jövőben” – nyilatkozta a szervezet szakértője.

A kormány álláspontja szerint az új szabályozás megfelelő egyensúlyt teremt az energiabiztonság és a környezetvédelem között. „Magyarország energiafüggetlenségének növelése nemzeti érdek, de ezt felelősséggel, a táj- és természeti értékeink védelme mellett kívánjuk megvalósítani” – fogalmazott az Energiaügyi Minisztérium közleménye. A tárca hangsúlyozta, hogy minden beruházás esetében egyedi hatásvizsgálat szükséges.

A V4-es partnereinkhez képest Magyarország jelentős lemaradásban van a szélenergia hasznosítása terén. Míg Lengyelországban közel 7000 MW, Csehországban pedig több mint 300 MW szélerőmű-kapacitás működik, addig hazánkban mindössze 323 MW áll rendelkezésre, és az elmúlt évtizedben gyakorlatilag nem történt bővítés ezen a területen.

A rendelet kapcsán kibontakozó vita jól tükrözi az energiapolitika komplex kihívásait. Bár a megújuló energiaforrások bővítése összhangban van az európai törekvésekkel, a nemzeti sajátosságok és a helyi adottságok figyelembevétele elengedhetetlen. A jövő kérdése, hogy sikerül-e megtalálni azt az egyensúlyi pontot, ahol az energiaszuverenitás és a természeti értékek védelme egyaránt érvényesül.

Cikk megosztása
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük