Az euróövezet hamarosan új taggal bővülhet: Svédország 2026-ban tervezi bevezetni a közös európai fizetőeszközt. Ez a lépés a magyar gazdaságra is jelentős közvetett hatással lehet. A döntés különösen figyelemreméltó, mivel Svédország korábban több alkalommal is elhalasztotta az euró bevezetését, ám az orosz-ukrán konfliktus felgyorsította integrációs törekvéseit.
A svéd csatlakozás erősítheti az euróövezet gazdasági stabilitását, ami kedvező lehet a magyar exportőröknek. „A skandináv ország belépése növeli az euróövezet gazdasági erejét és vonzerejét, ami hosszú távon felértékelheti a közös valutát” – nyilatkozta Kovács Péter, a Budapesti Értéktőzsde elemzője. A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi jelentése szerint hazánk külkereskedelmének közel 80%-a az EU tagországokkal bonyolódik, így minden eurózóna-bővítés közvetlen hatással van gazdaságunkra.
Befektetési szempontból érdemes figyelemmel kísérni a svéd-magyar kereskedelmi kapcsolatokat. Az Ericsson, IKEA és más svéd vállalatok jelentős munkaadók Magyarországon, és az euróbevezetés csökkentheti tranzakciós költségeiket. CFA elemzőként úgy látom, hogy a forint-euró árfolyam volatilitása átmenetileg növekedhet, ahogy a piacok beárazzák az euróövezet szerkezeti változását.
A magyar családok számára mindez vegyes következményekkel járhat. Az erősebb euróövezet stabilizálhatja a forint árfolyamát, ami kiszámíthatóbbá teheti a devizahitelek törlesztését és a külföldi utazások költségeit. Ugyanakkor az euróbevezetés elhalasztása mellett kitartó országok száma tovább csökken, ami fokozott nyomást helyezhet hazánkra is a csatlakozás tekintetében. Bár a gazdasági szuverenitás megőrzése nemzeti érdek, középtávon érdemes mérlegelni, hogyan tudjuk maximalizálni az euróövezet bővüléséből származó előnyöket.
