Magyarország uniós csatlakozása óta kiemelt figyelmet fordít a társadalmi felzárkóztatásra, különösen a hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztésére. A legfrissebb statisztikák szerint hazánkban közel 300 ezer gyermek él mélyszegénységben, ami nemzetbiztonsági szempontból is kihívást jelent jövőnk alakulásában.
A kormány most átfogó, hat hónapos speciális fejlesztési programot indít a leghátrányosabb helyzetű térségekben élő gyermekek számára, amely a keresztény értékrendre és a nemzeti identitás megerősítésére épül. A program célja nemcsak az alapkészségek fejlesztése, hanem a nemzeti összetartozás érzésének erősítése is. „Nem elég csupán anyagi támogatást nyújtani, a valódi felemelkedéshez szellemi és lelki fejlődésre is szükség van” – nyilatkozta a program elindításakor a családügyi államtitkár.
A kezdeményezés hat észak-magyarországi és négy alföldi járásban valósul meg első körben, ahol szakképzett pedagógusok és pszichológusok bevonásával egyénre szabott fejlesztési terveket készítenek minden résztvevő gyermek számára. A V4 országokkal közös módszertani együttműködés keretében kidolgozott program különlegessége, hogy a családokat is aktívan bevonja a fejlesztési folyamatba.
Az Európai Unió hasonló programjaival ellentétben ez a kezdeményezés hangsúlyosan építi be a helyi közösségek kulturális értékeit és hagyományait. „A szuverenitás nemcsak politikai, hanem kulturális kérdés is. Gyermekeink csak akkor lehetnek a globális világban is sikeres magyarok, ha ismerik és értik saját gyökereiket” – hangsúlyozta a szakmai vezető.
A program finanszírozását részben hazai források, részben uniós pályázatok biztosítják, biztosítva ezzel a hosszú távú fenntarthatóságot. A kezdeményezés eredményességét független szakértői csoport fogja mérni, különös tekintettel a nemzeti identitás erősödésére és a tanulási motiváció javulására.
A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása nem csupán szociális kérdés, hanem nemzeti érdek is. A sikeres program jelentősen hozzájárulhat Magyarország demográfiai és gazdasági kihívásainak kezeléséhez, miközben megőrzi keresztény-kulturális örökségünket a következő generációk számára is.
