A hazai ingatlanpiac változásai mellett érdemes figyelmet fordítani szomszédaink fejlődésére is. Míg Magyarországon Debrecen 200 ezer fős lakosságával második legnagyobb városunk, addig Romániában már hat metropolisz is meghaladja ezt a lélekszámot. A KSH adatai szerint Budapesten kívül egyetlen magyar város sem éri el a 300 ezres lakosságszámot.
A román városfejlődés különösen az elmúlt évtizedben gyorsult fel, jelentős részben az EU-s források tudatos felhasználásának köszönhetően. „A román városok növekedése mögött átgondolt településfejlesztési stratégia húzódik, amely vonzóvá teszi a nagyvárosokat a fiatal munkavállalók számára,” nyilatkozta Kovács István, a Budapesti Corvinus Egyetem regionális gazdaságtan szakértője.
Bukarest 2,1 millió lakosával továbbra is domináns központ, de mellette Kolozsvár, Temesvár, Jászvásár, Konstanca és Galac is dinamikusan fejlődik. Ezzel szemben a magyar vidéki városok küzdenek a népességmegtartó képességük javításával. A román nagyvárosok sikeresen vonzzák a technológiai befektetéseket, ami multiplikátor hatással bír a helyi gazdaságra.
A CIB elemzői szerint a magyar városfejlesztési politikának is érdemes lenne adaptálnia a sikeres román gyakorlatokat. A Modern Városok Program eredményei eddig vegyesek, de a következő uniós költségvetési ciklusban lehetőség nyílhat az egyenlőtlenségek csökkentésére. Hosszú távon a magyar gazdasági növekedés fenntarthatósága is múlhat azon, képesek leszünk-e megerősíteni vidéki városainkat, létrehozva egy kiegyensúlyozottabb településszerkezetet.
