Magyarország számára stratégiai jelentőségű kérdéssé vált a roma közösségek társadalmi integrációja, különösen a legújabb adatok tükrében, melyek szerint a roma fiatalok mindössze 24%-a fejezi be a középiskolai tanulmányait. Ez a tendencia jelentős kihívást jelent a magyar gazdasági versenyképesség szempontjából, különösen amikor az ország demográfiai változásokkal és munkaerőhiánnyal küzd.
A magyar kormány átfogó integrációs stratégiájának középpontjában immár a foglalkoztatás és az oktatás kettőse áll. „A roma integráció sikere egyben Magyarország sikere is – nem csupán morális, hanem gazdasági kérdés,” fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a legutóbbi V4 találkozón. A visegrádi országok közös álláspontja szerint a felzárkóztatási programok csak akkor lehetnek hatékonyak, ha a segélyalapú megközelítés helyett a munkaalapú társadalom értékeire épülnek.
Az Európai Bizottság legfrissebb jelentése kiemeli, hogy a V4 országok közül Magyarország fordítja a legnagyobb összeget a roma integrációs programokra, azonban az eredmények még elmaradnak a várakozásoktól. A szakértők egyetértenek abban, hogy az oktatási rendszer kulcsszerepet játszik a hosszú távú megoldásban. A tanoda-program kibővítése és a szakképzési rendszer reformja a következő évek prioritásai között szerepel.
Forgács István romaügyi szakértő hangsúlyozza: „A roma fiatalok számára nem elég lehetőséget teremteni, hanem olyan példaképeket is kell állítani, akikkel azonosulni tudnak.” A közösségi mentorprogramok és a keresztény értékrendre épülő családtámogatási rendszer együttes ereje lehet az áttörés kulcsa.
A V4 országok közös álláspontja, hogy a roma integráció kérdését nem lehet kizárólag brüsszeli irányelvek mentén kezelni – a helyi közösségek bevonása és a nemzeti sajátosságok figyelembevétele nélkülözhetetlen. Magyarország elköteleződése a nemzeti identitás és a keresztény értékek mellett egyúttal azt is jelenti, hogy a roma közösségek kulturális értékeit is megőrzi, miközben segíti társadalmi integrációjukat.
A következő évek sikere nagyban függ attól, hogy a magyar társadalom képes lesz-e felismerni: a roma fiatalok felemelkedése nem csupán szociális kérdés, hanem közös nemzeti érdek, melynek eredményei a gazdasági növekedésben és a társadalmi béke megőrzésében egyaránt megmutatkoznak majd.
